Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Murzsa Tímea: A festés mint messianisztikus tett (Pap Károly: A nyolcadik stáció)
72 létét, mind anyagilag, mind erkölcsileg.7 Fontos azonban hangsúlyozni, hogy A nyolcadik stáció esetében nem polgári környezetről van szó – eltérően a szerző harmadik, Azarel című kötetétől, mely egyértelműen egyfajta urbánus közegben játszódik, és a polgári életforma kritikája is kiolvasható belőle, az Azarel család, és főként a rabbi családfő életmódját negatívan ábrázoló narrátori kommentárok révén. Pap Károly második regényének helyszíne Ágasháza,8 mely település Lengyel Balázs szerint „[n]em egy bizonyos falu [...], hanem a magyar falu”.9 A jel képes helyszín választása mellett azonban a konkrét cselekményidőre történik némi utalás: valószínűsíthetőleg az első világháború után játszódik a történet, a Tanácsköztársaság bukását követően. Ez a vonás a szövegben megjelenő társadalomkritikának és a művészregény-vonulatnak is egy újabb réteget ad: a korszak elnyomó hatalmát a főbíró alakja képviseli a szövegben, aki szembekerül Leviáttal, a művész főhőssel. A festő jelenléte és viselkedése pedig egyfajta „forradalmat” indít el a falu közösségében. A szöveg ezen olvasatát bővebben is elemzem a későbbiekben. A nyolcadik stáció véleményem szerint a két említett műfaji kategórián túl a szerző által írt Krisztus-regények sorába illeszkedik.10 Nemcsak a kötet címe utalhat erre – mely egyértelmű bibliai utalás –, hanem Leviát Krisztus-szerű alakja is. A nyolcadik stáció főszereplőjének létét a szeretet mozgatja. Ezzel a karak tertípussal már találkozhattunk a Megszabadítottál a haláltól főszereplője, Mikáél figurája révén. Leviát azonban – Mikáéltől eltérően –, a festészet által kívánja Jézus szeretetelvű tanítását közvetíteni, azonban nem jár teljes sikerrel. A fejezet első részében az ő alakját vizsgálom meg közelebbről, az elemzés második felében pedig a festő konkrét műalkotásával, a stációképpel fogok foglalkozni, elemezve, hogyan lép párbeszédbe a kép a bibliai eredettörténettel, és miként jelenik meg rajta Jézus figurája. Leviát mint a „félkegyelmű Krisztus” egy alakváltozata A nyolcadik stációban több festőkarakterrel is találkozhatunk, akik közül kieme lendő Leviát, aki a mű főszereplője, és Bottyán, aki mellékszereplő a történetben. Bottyán emlékeztet jobban a művészregények klasszikus főhősére: „A céltudatos ▼ 7 Harkai Vass Éva, „Pénz, egzisztenciális státus, életmód kérdésköre a korai modernség művészregényeiben”, Híd 80, 6. sz. (2016): 91–99., 94. 8 Ténylegesen létezik egy hasonló nevű (Ágasegyháza) település, mely Kecskemét része volt 1952-ig. 9 Lengyel Balázs, „Pap Károly és A nyolcadik stáció”, in Csűrös, Megváltás..., 189–196., 196. Németh László is hasonlóképpen vélekedik, mikor „örök falunak” nevezi Ágasházát: Németh László, „Pap Károly”, in Csűrös, Megváltás..., 43–50., 48. 10 Melyek azonban, a Megszabadítottál a haláltól kivételével, nem maradtak fent az utókor számára.
