Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)

112

ismét lépéseket az önkormányzat. Előbb, 1910-ben a város korábbi kertésze, az ekkor már Mezőhegyesen dolgozó Czapáry Albert készített tervet, majd B. Kiss Lajos kecskeméti kertész 1911-ben.62

Czapáry tervét nem vették komolyan, B. Kiss 26 835 K összegre (egy nagyobb polgárház építési költsége) becsült elképzelése sem valósult meg. A kecskeméti kertész egymásba csúsztatott és eltolt körívek kompozícióját rajzolta meg, az utak és ágyások számos ponton tükörszimmetrikusak a park közepén elhelyezett vendéglőhöz vezető útra nézvést. A kertben vendéglő és jégpálya is lett volna. A kecskeméti vasútkert Kada-korabeli tervével meglepően rokon vonásokkal rendelkező tájképi kertet a tervező a városszövettől részben elkülönítette volna: meglehetősen kevés bejárata nyílik, egyik, nyugati oldalának pedig semmilyen kapcsolata nincs a városszövettel. A sétányok kanyargóit szabályos közönként ültetett fák sora kísérte volna, cserjecsoportok, egy-egy fenyőliget, illetve rózsafák töltötték ki a sétányok közrefogta, gyepes területeket. A város egy 1911. november 15-én kelt költségvetésének tételeit elfogadva B. Kiss Lajossal kötött szerződést 1912-ben, ám csak a városközpontban szigetszerűen elhelyezkedő, kisebb díszkertek kialakítására (a két katolikus plébániatemplom körül, a városháza udvarán, a városháza előtti kis téren, a Közgazdasági Takarékpénztár előtt és a Kneffel-ház előtt). Ezek az egyes épületeket hangsúlyozó, kisebb díszkertek 1914 áprilisára elkészültek, de azokat a Budapest Székesfőváros Kertészeténél dolgozó (később azt igazgató) Morbitzer Dezső „architekturális szempontból igen gyengék”-nek találta 1914-es felülvizsgálatában. Az ágyásokat kerítő rácsokat Csernus József lakatos készítette.63

A félegyházi vasútállomás felé eső rész (az itt álló, ma a kórház udvarán található szélmalomról nevezték Malom parknak is, területe ma a Hősök parkja és a városi kórház) parkosításáról nem mondtak le teljesen, mert Morbitzer Nándor 1913 júliusában jégpályát és vendéglőt is tervezett. Ezek a tervek, noha e létesítményekkel B. Kiss is számolt, nem illeszthetők B. Kiss tervére, feltételezhető azért, hogy egy másik tervhez tartoztak.64

Ezt alátámasztja, hogy Morbitzer Dezső 1913. október 2-án jelentette a városnak, hogy megküldi a Malom park tervét. (E rajz nem maradt fenn.) Mivel Morbitzer Nándor az általa szintén Malom parknak nevezett közkert vendéglő és korcsolyázópavilonja terveit már július 25-én megküldte, a park és kiszolgálólétesítményei vélhetőleg családi vállalkozásban készültek, s ennek stílustörténeti vetülete is van. Az építész Nándor, aki néhány évvel korábban fejezte be az általa „magyaros stílusú”-ként említett városháza építését, a parkba tervezett vendéglő tervéről szóló jelentésében így fogalmazott: ▼

62 B. Kiss Lajos: Kiskunfélegyháza második közparkjának terve, Kecskemét, 1911. augusztus, vászonpausz, tus, 62,2 × 86 cm, MNL BKML V. 175.b. I. 4327/1910. A városi park, in: Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, 1911. július 23. 5.

63 MNL BKML V. 175.b. I. 6151/1911

64 MNL BKML V. 175.b. I. 4327/1910