Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
109 meg a gyümölcsészetet.43 A Műkertben helyezték el Züllich Rudolf Katona Józsefszobrát 1883-ban.44 A közparkként működő Műkert Vajda Viktor 1893-as leírásá ból ismert.45 (Leírásának nem minden eleme jelenik meg a kataszteri térképen.) A kompozíciót a város felől érkező látogatóra hangolták, először a gyümölcsöst lehetett látni, majd a lombok közé befúródó sétányokat, majd egy tisztás tárult fel dísznövényekkel. A tisztásról már a Műkert építményei is látszódtak. Az 1883-ban épült tánccsarnok (tervezte Beretvás Sándor, kivitelezte a pesti Gregersencég)46 előtt fákkal szegélyezett szabadteret alakítottak ki, erre nézett a vendéglő és a cukrászda, illetve a fedett kuglizó pavilonja is. Az udvarházszerűen kiképzett egykori főkertészi lak (1872, tervezte a pesti Wágner János) kissé távolabb esett. A kertészlak előtti térséget különös gonddal alakították ki. Négy, kör alakú, színes virágágyat fűztek fel az épület tengelyére, a második köröndben állt a Katonaszobor, talapzatán futórózsával. A költő szobra elől feltárult a várost ölelő puszta látványa is. A Műkertben érdekesnek, különlegesnek számító és a térségben már honos fafajokat vegyesen ültettek (hársfák, juhar, akác, lepényfa, kőrisfa, császárfa, tulipánfa).47 A részben művészteleppé alakított parkról számos festmény készült, amelyek a park 1912 körüli, köröndös, szőnyegágyas állapotát örökítik meg.48 Kecskeméten 1880 táján merült fel hangsúlyosan a népkertek kérdése. 1880-ban javasolták először a Bakule-kert népkertté alakítását, a Gyenes-kert pedig 1880-ban a talajvíz miatt majdnem elpusztult, ekkor köröndös szerkezettel újrarendezték, valóban parkszerű kiképzést nyert.49 Ugyancsak 1880-ban javasolták az Erzsébet tér fásítását és az ottani lúdpiac elköltöztetését,50 a Czollner tér fásítása 1888-ban történt meg.51 Még egy park volt Kecskeméten, az Izsáki úton, a Rudolf lovassági laktanya mellett, ezt azonban nagy területe ellenére alig használták. Kada ▼ 43 A Műkert történetéről: Váry 1956, 5. Juhász 1988, 1–11. Péterné et alii 1992, 26. 44 Sümegi 2009, 81–82. 45 Vajda 1893, 205–208. 46 Eötvös Nagy 1893, 201–205. 47 Eötvös Nagy 1893, 201–205. Vajda 1893, 205–208. Juhász 1988, 9–11. 48 Erdélyi Béla: Virágos park, 1913 (magántulajdon), Rimanóczi Géza: Műkerti részlet (Kecskeméti Képtár), Gombos Lilly: Műkert (Kecskeméti Képtár), Olgyay Ferenc: A kecskeméti művésztelep (Kecskeméti Képtár), Szabó Antal: Műkerti részlet, 1912 (Kecskeméti Képtár), Ferkai Jenő: Parkrészlet, 1912 (magántulajdon), Janesitz Henrik: Parkrészlet, 1912 (magántulajdon), Gábor Jenő: Műkerti részlet, 1912 (Kecskeméti Képtár), Gulyás Sándor: Műkerti részlet (Kecskeméti Képtár), Kmetty János: Kecskeméti park, 1912–1913 (Kecskemét, Megyei Bíróság), Csáky László: Műkerti részlet, 1912 (Kecskeméti Képtár). A festmények reprodukcióit közli: Sümegi 2011, 12 (4. kép), 29 (19. kép), 31 (21. kép), 32 (22. kép), 34 (24. kép), 60 (36. kép), 61 (57–58. képek), 62 (59. kép), 67 (63. kép), 83 (77. kép). 49 Juhász 1998, 248. Varga 2018, 27. 50 Kecskemét, 1881. szeptember 17., in: Kecskemét, 9. évf. 38. sz. 1881. szeptember 18. 1. 51 Juhász 1998, 251.
