Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)

107

ilyen közkert ekkoriban csak – a már említett Nagykőrösön kívül – Csongrádon és Kecskeméten volt.28

Csongrádon a piactérről lehetett betérni az 1862-ben létesített, a városközpontban, egy telektömb közepében, egy használaton kívüli temető helyén (jelentős részben a mai strand területe) található Népkertbe, amely a legkorábbi olyan, városközpontban elhelyezett közkert a Duna–Tisza közén, amely mai értelemben is modern városi parknak tekinthető. Létesítését a városatyák kezdeményezték, miután a temetőben sűrűvé vált eperfák egy részét 1862 áprilisában kivágták. A terület városi tulajdonban volt, s miután július 7-én a terület rendezéséről szóló határozat értelmében az előkészítő bizottság új tagokkal bővült, augusztus 7-én Zellhoffer (Szelhoffer) Antal már bérbe is vette a 15-én tartandó „mulatság” céljából. A csongrádi Népkert tehát mulatókert volt, de emberbaráti célokat is szolgált, mivel a bérleti díj egy részét a szegényház javára kellett befizetni.29

Térképes ábrá

zolása szerint minden oldalát házak vették körbe, a benne lévő kerti utak négy, körülbelül egyforma nagyságú részre tagolták, közepén – később, 1910 táján – a képeslapok szerint hatalmas, kör alakú, dombra emelt, színes szőnyegágy és szökőkút volt. Az 1920-as évekig ez volt a város egyetlen parkja.30

Kecskemét első modern, de a városmagtól még távolabb eső parkját 1857-ben a lezárt evangélikus temető helyén hozták létre. A Katona József sétány vagy sétatér először csak fásított zöldterület volt, de attól kezdve, hogy itt helyezték el Katona József szobrát, emlékkertté és kedvelt sétahellyé vált. A sétatér középpontjában az 1861-ben avatott Katona József-szobor áll. (A szobor Dunaiszky László műve,31

a körülötte lévő parkot az avatóbeszédek nem említik,

32

több későbbi forrás viszont úgy tudja, a szobor kedvéért hozták létre.33

) A nemzeti rangú író kultusza és a városszépítés eszméje ez esetben ugyanúgy összeért, mint a debreceni Csokonai-szobor esetében, amelynek ügyét 1861-től készítették elő.34

A Katona József sétatér emlékkert volta magyarázhatja geometrikusan szerkesztett sétaútvonalainak alakját, amelyek tulajdonképpen egy háromszög súlyvonalait (a csúcsot a szemközti oldal felezőjével összekötő szakasz) jelölik, a szobor ▼

28 A kataszteri térképszelvények az alföldi kereskedő- és mezővárosokban nem kis számú angolkertet ábrázolnak 1880 körül (Szolnok, Jászberény, Nyíregyháza, Makó, Békéscsaba, Debrecen, Kisújszállás, Baja, Szarvas, nagy részüknek írmagja sem maradt). Nem mindegyik mezővárosban volt azonban közpark (Kiskunhalas, Nyírbátor, Jászfényszaru, Karcag).

29 MNL CSML CSL, V. B. 42. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1862, pag. 65v 304/1862 (1862. április 7.), pag. 173v 717/1862 (1862. augusztus 7.) pag. 134v 589/1862 jkv-i sz. (1862. július 7.). MNL CSML CSL V. B. 42. Tanácsi iratok, 1862-es csomó, 717/1862.

30 Dudás 1989, 223. Lovas–Ujszászi 2007, 65–66.

31 Sümegi 2009, 82–83.

32 Emléklap Katona József emlékszobrának Kecskeméten, 1861-dik évi Május 20-kán történet leleplezési ünnepélyéről, Szilády Károly, Kecskemét 1861.

33 Miben vagyunk még hátra?, in: Kecskeméti Lapok, 8. évf. 25. sz. 1875. június 20. 1.

34 Balogh et alii 1982.