Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
106 használták szórakozásra, amely véglegesen 1904-ben került a város tulajdonába.23 A központtól távol eső helyszínek közé tartoztak a vasútállomások is, az állomások melletti kertekbe irányuló mozgás azonban egybeesett a személyi közlekedés egyik fő irányával, és ezek a továbbiakban egymást erősítették. A más irányokba eső területeket a későbbiekben ugyanis elhanyagolták, mint a kiskunfélegyházi Lövölde kertet,24 Kecskeméten pedig a szintén alig használt Műkert 25 részben funkciót váltott, egy részét művészteleppé alakították 1909-től. Népkertek a városfejlődés első szakaszában (kb. 1850–1890) A vasút testesítette meg a nagyvárosi mintákkal való kapcsolatot a 19. század második felében, s mondhatni, a modern közkerteket az alföldi mezővárosok java részébe a vasút hozta.26 Cegléden a régi indóháztól északnyugatra fekvő terüle ten létesítettek először egy kisebb közkertet, kanyargós sétányokkal, allékkal és bokrokkal, amely az átutazó vasúti közönség kényelmét és felüdülését szolgálta. (Feltehetően akkor létesült, amikortól az utasforgalom megnőtt; s az új, nagyobb vasútállomás 1908-ban befejezett építésekor tűnhetett el, Cegléd 20. század eleji térképei már nem ábrázolják.27 ) A vasút mellett létesült Kecskemét másodikként létrehozott sétatere, a Katona József sétatér 1857-ben (a vasút megnyitását követő negyedik évben), és Kiskunfélegyháza zöldfelületeinek kialakítása is a vasút felé súlyozódott. A vasút felé vezető út tengelyére fűzték fel a ceglédi Népkertet, a kiskunfélegyházi városkertet (és a Kertvárost, valamint a vele összefüggésben létesített, kertvárosias jellegű Tisztviselőtelepet is), sőt az indóház felé vivő félegyházi Kossuth utca a város fásításában is előnyt élvezett, többször is kapott fasort (előbb nyárfákat, akácokat, majd a ma is meglévő platánfákkal árnyas allét 1911-től). Az első nagyobb közparkok tájképi kertek voltak, gyepekkel, kanyargós sétányokkal, elszórt facsoportokkal, virágágyakkal, egy-egy épülettel. (Ez alól csak a geometrikus alaprajzú, kecskeméti Katona József sétatér volt kivétel.) A kataszteri felmérések 1880 körüli állapotokat rögzítő térképszelvényei szerint ▼ 23 Reznák 2003, 102. 24 „A park [...] általában nem zaklatott, sétáló publikum még ünnepnapokon is meglehetősen csekély.” Homoki Nagy 1936–1938, 56. 25 Vajda Viktor 1893-ban megjelent írásában nehezményezte, hogy kevesen látogatják. Vajda 1893, 205–208. 26 A MÁV maga is több rendelkezést adott ki a vasút melletti területek fásításáról, kertészeti telephelyek kialakításáról, és az állomások előtti parkokat is több esetben gondozta. Gidó 2019, 129–136. 27 Erre a javított kataszteri térkép utal, amelyen az új indóházat a park egy részére egyszerűen rárajzolták. Ezt a kertet a későbbi várostérképek már nem ábrázolták.
