Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
100 Ennek a folyamatnak az üteme olyan lassú volt, hogy egy másik, hosszú távú folyamattal összefüggésben megállapítható, a magyar városi közkertek létesítése és az angolkert, a festői, tájképi közkert széles körű elterjedése közé majdnem egyenlőségjel tehető. Az angolkert ilyen értelemben vett demokratizálódásának folyamata azonban Magyarországon nagyobbrészt még feltáratlan terület. A kutatástörténetben kezdeményező szerepű Zádor Anna csak az 1850-es évekig írta meg a magyarországi angolkertek történetét, az általa gyűjtött 200 emlék között közület (város) által létesített csak elvétve akadt.16 Nem szólt a témáról Adrian von Buttlar magyarul is megjelent munkája,17 s hozzá hasonlóan a Buttlar művével kolligátumként kiadott munka szerzője, Galavics Géza is majdnem kizárólag a főúri kertekre korlátozta figyelmét.18 A máig alapműként forgatott, noha 1940-ben megjelent kerttörténeti munka szerzője, Rapaics Rajmund egyszerűen kihagyta a városi közkerteket a magyar kertművészet történeti fejlődésének történetéből, csupán a fővárosi közkertekre és a főúri tájképi kertekre tért ki, majd a modern nagyváros „építészeti kertjei”-t (például a budapesti Szent István park) mutatta be szűk válogatásban, s az időrendileg e kettő közé eső „eklektikus kertek”-ről csak annyit jegyzett meg, hogy ezeket az esztétikailag kifogásolható kerteket az új, ún. építészeti kert felváltotta.19 Ezek kis súlyt képeztek Ormos Imre egyetemes kerttörténeti áttekintésének magyar kerttörténeti fejezetében is.20 A modern és modernizálódó magyar városok közkertjeit elsőként Sisa József tekintette át az Osztrák–Magyar Monarchia, ezáltal Közép-Európa kontextusába ágyazva. Az általa írt könyvfejezet a Stadtparks in den österreichischen Monarchie 1765–1918 című kötetben széles merítéssel mutatta be a dualizmuskori magyar városi parkokat, tervezőiket, típusaikat, azonban terjedelmi korlátok miatt sem törekedhetett a teljességre, a Duna–Tisza közéről például egyedül a ceglédi Gubody-kertet említette.21 A téma a várostörténeti kutatások ban sem gyakori. Szentes parkjairól Labádi Lajos írt,22 az ország fővárosának, Budapestnek a dualizmuskori parkügyét Csepely-Knorr Luca dolgozta fel,23 majd pedig az Urbs várostörténeti folyóirat szentelte a 2018. évi számát a témának. A magyar városi közkertekre, amelyek többségében angolkertek voltak vagy abból alakultak ki, tehát a legutóbbi időkig nem irányult széles körben figyelem. ▼ 16 Zádor 1973, 3–53. 17 Buttlar 1999. 18 Galavics 1999. 19 Rapaics 1940, 251. 20 Ormos 1967. 21 Sisa 2007, 146. Rövidebb, magyar nyelvű áttekintése Sisa 2014. 22 Labádi 1991. 23 Csepely-Knorr 2016.
