Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Branczeiz Anna: A szégyen retorikája József Attila A bűn című versében
42 Branczeiz Anna A szégyen retorikája József Attila A bűn című versében 1 Más megvilágításba helyezi József Attila versét, ha azt címének sugallatával ellentétben nem a bűntudat, hanem a szégyenérzet megnyilatkozásaként értelmezzük. Megközelítésemben erre teszek kísérletet. Vezérfonalként Tverdota György értelmezésének felvetéseit használom,2 amelyből két gondolatot emelek ki: egyrészt azt, hogy József Attila verse zavarba hozza olvasóját; másrészt azt, hogy lényege nem a bűn megvallása, hanem a bűnről való beszéd. Tanulmányomban elsősorban a Nagyon fáj című kötetbe felvett szöveggel foglalkozom, de a másik két változatra is utalok, ha az esetleges eltéréseknek valamilyen jelentésalakító szereppel bírnak. Ezeket a kritikai kiadás alapján a továbbiakban a következőképpen jelölöm: az első változatot római egyes, a Nyugatban közölt változatot római kettes, a kötetbe felvett változatot pedig római hármas számmal.3 Paul de Man Rousseau Vallomások című önéletrajzi munkájáról írott tanulmánya4 jó vonatkoztatási pontként szolgálhat annak megértéséhez, miként építkezik József Attila költeménye. Az olvasás allegóriái vonatkozó fejezete Rousseau szövegének „Marion és a szalag” epizódját elemzi. A történet szerint Rousseau ellopott egy szalagot; amikor számon kérik, Marionra, egy fiatal cselédlányra hárítja a tettét; végül pedig mindkettőjüket elbocsátják. Rousseau azt állítja, hogy azért idézi fel ezeket a múltbéli eseményeket, azért vall színt, hogy ezzel feloldja kínzó bűnösségérzését. De Man arra a megállapításra jut, hogy Rousseau szövegében szó sincs vallomásról. Megfogalmazása szerint „[v]allomást tenni annyi, mint az igazság nevében legyőzni a bűntudatot és a szégyent: a vallomás episztemológiai nyelvhasználat, melyben a jó és a rossz etikai értékeit az igazság és a hamisság értékei váltják fel”.5 Marion történetének felidézése azonban nem csupán egy tett (a hazugság) beismerése: Rousseau mentegetőzésbe kezd, ezzel pedig aláássa a vallomást. „Az egyetlen félnivaló a mentegetőzés esetében az, ▼ 1 Elhangzott A szégyen reprezentációi című interdiszciplináris konferencián (2021. március 19–21., az ELTE BTK Irodalomtudomány Doktori Iskola szervezésében). 2 Tverdota György, „Zord bűnös vagyok, azt hiszem”: József Attila költészete, Pécs, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 2010. 3 József Attila versét, illetve variánsait a következő kötetből hivatkozom: József Attila összes versei 1927–1937: Kritikai kiadás, s. a. r. Stoll Béla, Bp., Balassi, 2005. 4 Man, Paul de, Mentegetőzések = P. de M., Az olvasás allegóriái, ford. Fogarasi György, Bp., Magvető, 2006, 323–351. 5 Uo., 324.
