Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Csenki Nikolett: Megszólal az alárendelt? (Borbély Szilárd: Nincstelenek)
90 gáltatottság állapotának leírásával, egy kvázi mikrotörténelmet adnak a hatvanashetvenes évek mélyszegénységben tengődő faluinak mindennapjairól, melyet a korábban említett olvasói hozzászólások is alátámasztanak.37 Azért az látható, hogy a kisfiú által bemutatott világ hitelessége az olvasó korrekciós eljárása révén válhat teljessé, hiszen az elbeszélő az őt körülvevő világról csak hiányos tudással rendelkezik – a történetek töredékes, mozaikszerű volta is ezt hivatott kifejezni. Az olvasó egy teljes képet nem fog kapni arról, hogyan és miként is élhetett a Kádár-korszakban egy falusi gyermek, arra viszont nagyon is választ talál, hogy a mindennapi gyakorlatban miképpen jelentkeztek a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai; ilyen például az az eset, amikor a kisfiú három évig nem látja édesapját, akit nem tűr meg a téeszelnök a faluban. Az elnyomás azonban nemcsak a felnőttek világát, hanem a gyerekekét is érinti, ráadásul érdekérvényesítő képességük korlátozottsága okán, kétszeresen is ki vannak téve az atrocitásoknak. Ez megfigyelhető azokban a jelenetekben, ahol a gyerek természetes kíváncsiságát a felnőttek egy szempillantás alatt törik le a verbális agresszió eszközével: Néha valamelyikünket megver. Apám már egy éve nincs itthon. De ma jó kedve volt. Fehér inget vettünk. Nagyapám átbiciklizett, hogy meglátogassa anyámat. Elmondtuk a nagyapám kedvenc versét, a Magyar vagyok, magyarnak születtem kezdetűt. „Mitől rokonunk Petőfi”, kérdeztem. Nem hagy nyugton. Mert nekünk sok rokonunk van, de nem beszélnek velünk. „Mert Ádám a vízre szart, Éva meg felitta”, mondta anyám idegesen, ahogy szokta, amikor rokonokról kérdezem. (42.) A Nincstelenek szereplői egy olyan elnyomó berendezkedés játékfigurái, amely nek fennmaradását öntudatlanul is elősegítik azáltal, hogy az autoriter állami mechanizmus alapelveit a saját közegükben érvényesítik, mintegy legitimálva azt. Látható, hogy akinek csak egy kicsi hatalma is van, az arra használja, hogy visszaéljen vele. A gyermeki látószög rendkívüli érzékletességgel, higgadt szenvtelenséggel, romlatlan naivsággal mutatja be ennek manifesztációját, így válik az olvasó számára is világossá, hogy a diktatúra jelenléte több apróbb tényező együttállásának a következménye, és annak megnyilvánulása nem csupán a pártállami intézkedések közt keresendő. ▼ 37 Hozzáférés: 2021. 12. 29. https://moly.hu/konyvek/borbely-szilard-nincstelenek
