Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Szinger Veronika: „Könyvtár egy életen át”
87 Esély az egyenlőségre Basil Bernstein, a híres angol szociológus, szociolingvista már 1971-ben megfogalmazta, hogy „A »több« többet kap, és többé válik, a társadalmilag meghatározott »kevesebb« viszont kevesebbet kap, és még kevesebbé válik”.51 Az előző évtized olvasáskutatási eredményei között, ha nem is a legmegdöbbentőbb, de mindenképpen az egyik legszomorúbb adat, hogy azok járnak könyvtárba, akiknél van otthon könyv, akiknél viszont egyáltalán nincs, könyvtárba sem járnak. Vagyis szociokulturális szempontból minél hátrányosabb helyzetben van egy ember, annál kisebb a valószínűsége, hogy könyvtárba járjon.52 Ezzel szemben, ha nem teszünk mást, csak összefoglaljuk az eddig leírtakat, már akkor bizonyítást nyer, hogy a Katona József Könyvtár hányféle módon tesz azért, hogy a könyvtár olyan demokratikus intézmény legyen, amely mindenkit megszólít, és minden egyes szolgáltatása valaki számára hasznosnak bizonyuljon. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek olvasni vagy könyveket kölcsönözni mennek a könyvtárba, a megváltozott és kiterjedtebbé vált könyvtári funkciók lehetővé teszik, hogy például varrótanfolyam működjön a központi könyvtárban, terápiás kutyák jelenjenek meg az intézmény falai között, vagy egy kistelepülés lakosai jógaórán vegyenek részt a közösségi házban. És ha már amúgy is ott vannak a könyvek között, lehet, hogy egyik-másik a polcról is lekerül... Szó esett már a gyerekeknek és családoknak nyújtott programokról. Minden szülő szeretné, ha gyermeke sikeresen venné az akadályokat az iskolában, ha az olvasás mint alapvető kultúrkészség, nem jelentene számára problémát. A kettő közötti kapcsolat régóta köztudott: az iskolai teljesítmény sok esetben szoros összefüggést mutat azzal, hogy kinek milyen mértékben sikerült megtanulnia olvasni.53 Egy korábbi fejezetben már kifejtettük, hogy a Katona József Könyvtár milyen gyermek- és családi programokat biztosít, amelyek a szociális és érzelmi nevelésen, intellektuális fejlesztésen túl hozzájárulnak a szociokulturálisan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének növeléséhez, gyakran az attitűdformálás által. Természetesen az az ideális, ha a szülők és más családtagok – mintegy a könyvtár törekvéseit támogatva, kiegészítve – felerősítik a pozitív hatásokat. A csecsemőkkel eljárnak Ringató -típusú foglalkozásokra, a nagyobbakat beírat ják a könyvtárba és rendszeresen kölcsönöznek számukra életkoruknak megfelelő, minőségi könyveket, elviszik őket író-olvasó találkozóra, kipróbálják a könyvtárak által biztosított (társas)játékokat. ▼ 51 Réger idézi Bernsteint. Réger 2002: 97. 52 Fenyő 2019: 41. 53 Péterfi 2019: 10.
