Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Szinger Veronika: „Könyvtár egy életen át”
78 adott kiadótól előszeretettel olvasnak, illetve az adott szerző életművéből minél többet igyekeznek megismerni. A szabadidő eltöltésében a könyvek legnagyobb vetélytársa az idősek körében a televíziózás. Míg a fiatalokat az internet, az IKT-eszközök vonják el az olvasástól, addig az időseket egyértelműen a televízió. A 2019-es, a felnőttek olvasási szokásait vizsgáló országos reprezentatív mérés szerint a 60 év felettiek lefelé húzzák a statisztikát: több mint 60% a nem olvasók aránya.30 Az indokok között szerepel az időhiány (ugyanakkor az időhiányban szenvedők napi három óránál többet töltenek a televízió képernyője előtt), látási problémák (egynegyede ennek a korosztálynak arra hivatkozott, hogy nem lát jól), a türelem hiánya (úgy tűnik, a 60 év felettieknek is le kell lassulniuk), anyagi nehézségek (5–6 %-uk anyagi okok miatt nem olvas). Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a könyvtár közösségi tér, a találkozások, programok helyszíne. A könyvtár egyik nyugdíjas látogatója, Kerekes Magda a nyugdíjas klubokhoz hasonlította a Katona József Könyvtár hírlapolvasóját, ahol az idős emberek órákat töltenek kényelmes, kulturált környezetben az újságok, folyóiratok átböngészésével.31 A nyugdíjasok számára vonzó tematikájú programok, tevékenységek gyakran teremtik meg a lehetőséget az önszerveződésre, ahol az idős emberek megalakítják a saját klubjukat, miközben a könyvtár biztosítja a helyszínt és az infrastruktúrát. Többek között így jött létre a Katona József Könyvtárban az „Utazók a Könyvtárban”; a NAGYINET , vagy a Nyugdíjas Könyvbarátok Klubja. Természetesen ezek a programok is elősegítik a generációk találkozását, ugyanakkor a családi közös programoktól eltekintve viszonylag ritka, hogy könyvtári környezetben különböző korosztályok kerüljenek egymással kapcsolatba. Pedig vannak/lehetnének kapcsolódási pontok. Egy 2015-ös vizsgálat32 a kamaszokat kérdezte arról, mit gondolnak az irodalomról. 2020-ban ugyanazokat a kérdéseket tette fel időseknek egy, az ő olvasási szokásaikra vonatkozó felmérés.33 A két korosztály irodalomképe alapján továbbgon dolásra érdemes, hogy közöttük az irodalomról és a könyvekről szóló párbeszéd hogyan alakítható ki, indítható el, s állítható az olvasóvá nevelés ügyének szolgálatába. A válaszadó kamaszok mintegy harmada szerint az irodalmi szövegek „általában nehezen érthetők”, „általában fontos dolgokról szólnak”, „általában tanulságosak” és „általában régiek”. Ugyanezen szempontok alapján az idősek az irodalmat jóval kevésbé tartják nehezen érthetőnek vagy réginek, és gyakrabban találták szórakoztatónak, mint a fiatalok. Az idősebbeknek az irodalom iránti ▼ 30 Tóth 2017: 14–16. 31 Könyvtár az ezredfordulón. 32 Gombos–Hevér–Kiss 2015. 33 Gombos–Péterfi–Csima–Domokos 2020.
