Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
59 ket biztosítsunk részükre a hitélet gyakorlásában, elnézzük esetleges túlbuzgóságukat”. Tehát a lelkipásztorok egy része alkalmazkodó ellenállást folytatott, azért működött együtt a helyi vezetéssel, hogy cserébe elnézzék nekik az illegális, féllegális kategóriába sorolható gyülekezetépítő tevékenységeiket. A jelentésben azt is megállapították, hogy a helyi szintű együttműködés azért is kockázatos, mert a papok, lelkészek felkészültebbek és műveltebbek a pártállami vezetőknél, és úgy alakítják ezek tartalmát, hogy az egyházi érdekek jelenjenek meg markánsabban. „A hatalmi pozíciót, amely a párttitkár helyzetét erősíti, erősen ellensúlyozza az a tekintély, amellyel a papok rendelkeznek, ami részben a misztikumból, de igen nagymértékben műveltségükből, felkészültségükből táplálkozik.”57 Az egyházak anyagi helyzetére vonatkozóan megállapították, hogy a téeszesítést követően „lényegében nem változott a papok anyagi helyzete. A szervezés előtt és annak során többen kifejezték aggodalmukat egzisztenciájuk bizonytalansága miatt”, majd „a megszilárdítás időszakában az aggodalmuk megszűnt”. A vallásos téesztagok többsége eleget tett az egyház iránti kötelezettségeinek, amit gyakran a téesz zárszámadását követő napokban pénzben vagy terményben teljesítettek. Baranyi László kecskeméti apát-plébános – az esperesi kerület papjainak zárszámadását ismerve – kijelentette: „az utóbbi másfél évben a jövedelemforrás arányaiban van csak eltolódás. Régebben a fő bevételi forrást az egyházi adó jelentette, s csak minimális összeget biztosítottak a templomperselyek. Kerületemben a helyzet megváltozott. Csökken az egyházi adó összege, de ugyanannyival emelkedik a perselyekből származó bevétel, így összességében nincs visszaesés.” Ennek indoklására elmondta, hogy „a hívők egy része nem szereti, ha az adókönyvben nyilvántartják, ezért az egyház támogatására szánt összeget a perselybe helyezi”. Az egyházak anyagi és hitéleti támogatását továbbra is erősnek találták, helyenként – például Dunaegyházán, Mátételkén, Kecskeméten, Kerekegyházán – az újonnan felállított szövetkezetek kocsifogattal, építőanyaggal, „sőt építő brigádok kölcsönadásával” is segítették a helyi egyházakat. A petőfiszállási búcsúra a kiskunfélegyházi Lenin Mgtsz több fogata és az alpári téesz „zetoros vontatója szállította a papot és a híveket”. Az ifjúsági munka terén, a jelentés készítői szerint, új módszerek bevezetését figyelték meg. A váci egyházmegye területéhez tartozó egyházközségekben (Kecskemét, Tiszakécske, Izsák, Kiskunmajsa stb.) a tanév végén nagy plakátokat tettek ki a templomajtókra, és azokon hirdették az általános iskolások tanévzáró közös szentgyónását és szentáldozását. Lajosmizsén az elsőáldozási előkészítés során a szülők részére három előadásból álló prédikációsorozatot tartottak, „A szülők felelőssége az úristen előtt gyermekeik katolikus neveléséért” címmel. ▼ 57 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés.
