Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
53 Vaskút Vaskút 4400 lakosú, magyar, német és bunyevác nemzetiségű, többségében római katolikus község volt, ahol 250 református élt. A vizsgálatot Török Sándor tanár folytatta. A község plébánosa dr. Drozdik Ágoston volt, „aki részt vesz a papi békebizottság munkájában. Mindig élenjáró szerepet töltött be, bár az utóbbi években ilyen irányú tevékenységét erősen befolyásolják egyéni szempontjai.”47 A református lelkész Máté Sándor volt, akit „jelentéktelen, nehéz anyagi körülmények között” élőként jellemzett Török. A Bácskában fekvő Vaskút az egyik legelső szövetkezeti község volt a megyében, a kiváló minőségű földeken a legjobban gazdálkodó téeszekkel. Mivel a községben a régi szövetkezetek jól működtek, a „végleges átszervezés nem okozott különösebb gondot”. A faluban nem volt szükség a téeszesítéshez az egyházi személyek segítségére. „A két felekezet papja az átszervezés idején közömbösséget tanúsított, nem segítettek, és nem is gátolták az átszervezést. [...] Kerülik híveik előtt a tsz-ekkel kapcsolatos kérdésekben a megnyilatkozást.” Drozdik Ágoston egy beszélgetés során kijelentette, a téeszesítéssel „foglalkozni a pap számára népszerűtlen feladat. Ha meg akarjuk tartani a hívek anyagi és erkölcsi támogatását, jelenlegi anyagi bázisunkat, akkor jobb erről a kérdésről csak lelki síkon, általánosságban beszélni.” A Vaskúton működő téeszek vezetői közül többen részt vettek az egyházak életében is. A Petőfi Mgtsz elnöke egyben az egyházközség világi elnöke volt. „Igen vallásos, rendszeres templomba járó, s az általa vezetett szövetkezet tagjai a legvallásosabbak. Egyházi ünnepek alkalmával a tsz-ben dolgozó férfiak szinte valamennyien a templomba mennek.” A községben működő papok nem vettek részt a közéletben. A község vezetői és a megkérdezett hívek véleménye szerint „az egyház fórumain Drozdik kerüli a politikai, békemozgalmi, a társadalmi problémákat, legalábbis konkrét formában erről nem ejt szót. [...] Azt vallja, hogy hívei megtartása érdekében az egyházi szolgálatban a papnak távol kell tartania magát a politikától.” Ennek ellenére Drozdik gyakran folytatott elvi vitát a tanácselnökkel, az iskolaigazgatóval és más ateista meggyőződésű helyi vezetőkkel. A viták során bizonyítani próbálta „a vallásos ideológia felsőbbrendűségét a kommunista eszmével szemben. „Helyteleníti, hogy a kommunizmust nem csak gazdasági téren, hanem ideológiai síkon is érvényesíteni akarják. Állítása szerint az egyetlen helyes és igaz ideológia a vallásos ideológia.” ▼ 47 Dr. Drozdik Ágoston 1910-ben született Csongrádon, a teológiát Bécsben végezte, 1934-ben ott szentelték fel. 1936-ban hittudományból doktorált Bécsben. Káplánként szolgált Hajóson, Kalocsán, Kecelen, Jánoshalmán és Baján. 1952-ben Dávodon lett plébános, majd 1956-tól Vaskúton szolgált, végül 1966-tól Dunapatajon.
