Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
42 kodás fogalmakkal. Másrészt a hétköznapi ellenállásra is több példát találunk a helyi társadalom különböző csoportjaiban, például amikor a hetedik osztályosok megtagadták, hogy nagypénteken mozgalmi dalt énekeljenek, a téesz gépírónője megtagadta a vallásellenes szöveg leírását, a KISZ-tagok 40%-a elhagyta a szervezetet az egyházellenes előadás után, a pedagógusok az egyetlen párttagjelöltet is kiközösítették maguk közül, és az igazgató áthelyezte a külterületi iskolába. Harmadrészt a hittanbeíratás hirdetésére vonatkozó utasításokat sem tartották be az iskolában, és a hittanórákat is próbálták úgy megtartani, hogy a nem beíratott gyermekek is részt vegyenek rajta.24 Kiskőrös Kiskőrös 13 200 lakosú járási székhely volt 1962-ben, 1973-ig nem rendelkezett városi besorolással, lakói magyar és szlovák nemzetiségűek voltak. Többféle felekezet működött itt, közel 10 000 evangélikus, 2500 római katolikus, 500 baptista és 350 református hívővel számoltak, de kiemelték, hogy adventisták, pünkösdisták, Jehova tanúi is éltek a településen. Kiskőrösön Urbán Pál megyei népművelési tanácsadó és Bársony Ferenc, a megyei pártarchívum vezetője végezte a vizsgálatot. Az evangélikus egyházban két lelkész és két hitoktató szolgált, a templomon túl 1949-től imaházzal is rendelkeztek. Szakács Gyula a vizsgálat tervezetében úgy jellemezte dr. Murányi György lelkészt, mint „az egyházmegye egyik legreakciósabb tsz ellenes papját”, ezzel szemben a vizsgálatot végzők jelentése szerint az evangélikusok egy része „kommunista papnak” tartja, mert prédikációiban reagált a politikai eredményekre is.25 A vizsgálat szerint Ponicsán Imre evangélikus lelkész magatartását lojálisnak tartották.26 A római katolikus ▼ 24 Szabó Gábor is megerősítette az emlékiratában, hogy hittanra nem csak a beíratott gyermekek jártak, hanem jóval többen. Szabó Gábor leírta, hogy a dunántúli, csőszi általános iskola igazgatója „nem idegesítette magát a létszámokkal, hanem – bármiféle alap nélkül – minden évben valamivel kevesebb beiratkozottat jelentett a járási oktatási osztályra, ezzel elnyerve azok dicséretét. Nekem soha nem adott névsort a beíratott gyermekekről. Én mindig kértem tőle, aztán már nem forszíroztam, mert ez az állapot azt a szabadságot adta nekem, hogy – névsor híján – mindenkit behívhattam az órára. Ha nincs hivatalos listám, nem vagyok köteles tudni, ki a beíratott és ki nem. Lehet, hogy ezt az igazgató is tudta, és ezért járt el így. Erről soha nem beszéltünk.” Szabó 2021, 129. Ezen információk birtokában érdemes megfontolni, hogy a hitoktatásra járók számának alakulására vonatkozó statisztikai adatok mennyire megbízhatók. 25 Dr. Murányi György 1931 és 1942 között Gyónon szolgált, közben a Kolozsvári Egyetemen jogi doktorátust szerzett, 1942 novemberétől lett kiskőrösi lelkész, 1948-ban a Pest megyei Alsó Egyházmegye esperesévé választották. Murányi vezetésével 1949-re felépült a 800 fő befogadására alkalmas evangélikus imaház, amit második templomként használtak. Az imaházat 1950-ben kétszer próbálták államosítani, de Murányi és lelkésztársa, Ponicsán Imre közbenjárásával ezt sikerült megakadályozni. 1950-ben Murányi ellen fegyelmi eljárást indítottak, felfüggesztették állásából, és azzal a feltétellel maradhatott kiskőrösi lelkész, hogy lemondott az esperesi pozíciójáról, 1973-ban nyugdíjazták. Turán 2019a. 26 Ponicsán Imre (1917–1991) 1940-ben került Kiskőrösre segédlelkészként, 1944-ben tábori lelkészként szolgált a fronton, a szovjet fogságból 1946 októberében tért haza. A kiskőrösi imaház építése mellett, az ÁEH-val történő küzdelmei során
