Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
41 tól: pl. a megrongált torony helyreállítási költségeinek kiegészítése érdekében már két levelet is írt a tanácsnak. [...] Anyagi vonatkozásban támogatást kap a már említett Dózsa tsz. elnökétől is, aki évente egy kocsi szalmát küld a prépostnak.” Palkó azt is megjegyezte, hogy a katolikus kántor Puchardt Győző, aki „egyébként erősen reakciós beállítottságú, nyugdíját órajavításokkal egészíti ki”.22 Palkó azt is megjegyezte, hogy van a faluban, aki nem tartja helyesnek az egyházzal való szoros kapcsolatot, a tanácselnök-helyettes „Baksa elvtárs és néhány párttag legszívesebben betiltaná az egyházakat és elküldenék a vallásos pedagógusokat”. Végül Palkó a saját véleményével zárta a jelentést, szerinte a „vizsgálat eredménye indokolttá teszi a mielőbbi helyszíni segítségnyújtást”. Véleménye szerint országos és esetleg megyei szinten – elsősorban külpolitikai okokból – szükséges az állam és az egyházak politikai együttműködése. Helyi viszonylatban korlátozni kell az együttműködést, nem szabad segíteni az egyházak régi tekintélyének fenntartását és erősítését. Az egyházak politikai, közéleti szereplésének korlátozására, elszigetelésükre kell törekedni, nem pedig a helyi kapcsolatok bővítésére. Kerekegyházán az együttműködésből „feltétlenül és mérhetően” az egyháznak származik előnye. Palkó károsnak tartotta a „liberalizmust”, „vallás és az egyházak iránti engedékenység gyakorlatát”.23 Ez a települési jelentés a legrészletesebb és a kulturális ellenállás megany nyi formájára és széles skálájára láthatunk benne példákat. Ahhoz, hogy egy ilyen részletes és alapos jelentés jöhetett létre, egyrészt szükség volt a marxista egyetem elkötelezett oktatója, a minden bizonnyal ateista Palkó László alapos gyűjtőmunkájára, másrészt arra, hogy a tanácselnök-helyettes Baksa nem értett egyet a település vezetőinek az egyház munkáját elnéző, helyenként támogató magatartásával, és minden bizonnyal gyűjtötte ellenük az információkat, amire Palkó építhetett. Az itt megjelenő kulturális ellenállási formák közül hármat emelek ki, egyrészt Tököly és a helyi vezetők, a tanácselnök, a tanácstitkár, a téeszelnök, az iskolaigazgató jó kapcsolatát és egymás munkájának elismerését és támogatását oly módon, hogy másként viselkedtek a pártállami és másként az egyházi környezetben, ezt nevezte Palkó „képmutató, kétkulacsos” magatartásnak, amit a kulturális ellenállás keretében értelmezhetünk a kijátszás, a rugalmas alkalmaz▼ 22 Puchardt Győző 1906-ban született, 1926-ban Esztergomban tanítói képesítést szerzett és Lajosmizsén kezdett dolgozni. 1927-től kántortanítóként a kerekegyházi katolikus iskolába került. 1929-ben házasodott, négy gyermekük született, 1936-tól iskolaigazgató lett. Vári Ferenc plébánossal tiltakoztak az iskola államosítása ellen, 1948. június 17-én letartóztatták őket és több mint 13 hónapra internálták. Az internálást követően iskolaigazgatói állásából felfüggesztették, majd a fegyelmi eljárás során állásától is megfosztották. 1949-től haláláig, 1966-ig főállású kántor volt az egyháznál. 1956 októberében a helyi nemzeti bizottság tagja lett, felszólalt a szabad vallásgyakorlat és hittanoktatás engedélyezése érdekében. 1957. július 29-én letartóztatták, 1958. szeptember 12-én szabadult. A kántori munkából nem tudott megélni, elsajátította az órás szakmát, ezzel próbálta jövedelmét kiegészíteni. Szalai 2017, 25–31. 23 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés.
