Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
37 Kerekegyháza Kerekegyházán 6200 lakos élt 1962-ben, a 4500 római katolikus mellett, a reformátusok száma 1700 fő volt. A vizsgálatot Palkó László, a kecskeméti Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem tanszékvezető tanára végezte, aki a végső jelentés összeállításában is részt vett. A katolikus plébános Tököly István volt, aki 1950 óta vett részt a papi békemozgalomban, a jellemzés szerint hitéleti téren „rendkívül aktív, képzettségét illetően kiskaliberű ember”. Tököly mellett Mácz István 1960–61-ben volt Kerekegyházán káplán, hitoktató, aki a közelmúltban egy interjúban negatív színben emlékezett meg róla.20 A református lelkész Kolozsvári Kiss László volt, akiről Palkó elismerően írt, mint „igen alapos teológiai műveltségű, gazdag kulákcsaládból származó, a politikai életben visszavonult, esetenként megnyilvánulást kifejező pap, komoly versenytársa Tökölynek, a hitéleti aktivitásban”.21 A vizsgálatban megállapították, hogy a falu téeszei „alig ütik meg a közepes jövedelmű szövetkezetek szintjét, elég laza a munkaerkölcs és a munkafegyelem, sokan ma is piacozásból biztosítják jövedelmüket”. A téeszszervezés során a papok passzívan viselkedtek. Palkó szerint a kényszerkollektivizálás vége felé a tanácselnök „teljesen feleslegesen” segítséget kért Tökölytől, „aki egy vasárnapi szentbeszédében belenyugvásra szólította fel híveit, mondván, hogy ez a lépés elkerülhetetlen. [...] A község református papját, Kolozsváry Kiss Lászlót nem is kérte fel a tanács, tudomásunk szerint ő nem is nyilatkozott a nyilvánosság előtt a tsz. szervezéséről.” A jelentésben megállapították, hogy az egyháztanács tagjainak többsége a volt kulákok és a jómódú középparasztok közül került ki. Ellenállást ők sem fejtettek ki a téeszszervezés idején, sőt közülük többen vezető tisztséget vállaltak a szövetkezetekben, például az Aranyalma termelőszövetkeze ti csoport elnöke, aki egyházközségi tanácstag, kérte a felvételét az MSZMP-be. ▼ 20 Kecskeméti TV 2021. június 30-i „Élő emlékezet” című műsorában Hajagos Csaba készített interjút Mácz Istánnal. Mácz István 1934-ben született Gyomán, Mezőtúron érettségizett, majd az egri teológián végzett, 1957-ben szentelték pappá. A későbbi püspök, Marosi Izidor mellett volt káplán Izsákon 1960-ig. Hitoktatóként rendszeresen foglalkozott a gyerekekkel, egyhetes kirándulásra vitt 15 fiatalt, amit Szakács Gyula többször megtiltott számára. Mivel Marosi Izidor szabadkezet adott Mácznak, Kerekegyházára helyezték Tököly István prépost mellé. Mácz István elmondása szerint Tököly szigorúan ellenőrizte, megfigyelte, és az ÁBTL-ből kikért dokumentumok alapján jelentett róla az állambiztonsági szervek felé. Egy tanév után, mikor Mácz letartóztatása napirendre került, Marosi Izidor közbenjárásával az egyházmegye vezetése kimenekítette a megyéből, majd az egyházmegyéből is. Mivel Mácz Istvánt a munkájában rendszeresen akadályozták, az 1960-as évek közepén feladta papi hivatását, kilépett és családot alapított. https://www.youtube.com/watch?v=mvMrI6OCJXo (Letöltés: 2021. október 10.) 21 Kolozsvári Kiss László 1922. november 19-én született Debrecenben Baltazár Dezső tiszántúli püspök unokájaként. Apja debreceni lelkipásztor és kiskunhalasi földbirtokos volt. Debrecenben végzett a teológián, majd Kiskunhalason lett segédlelkész. A háború után egy tanyasi templomhoz, Kunpusztára került nagy szegénységbe, itt házasodott meg, majd 1953-ban választották meg Kerekegyházára. Kerékpárral járta a kiterjedt tanyavilágot, Kunpusztán szolgált a későbbiekben is. Bagi 2006, 3–4.
