Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
32 összefoglaló jelentésben összegezték a vizsgálat eredményeit, aminek hiányzik a vége, néhány település esetében az eredeti jelentések is rendelkezésre állnak. A végleges jelentés elején nyomatékosították, hogy „az alant körülrajzolt kép tartalmazza a Megyei Párt VB. Agitációs és Propaganda Osztály, a BM Politikai Osztálya, a megyei egyházügyi előadó, valamennyi járási, városi tanács vb. elnöke és a brigádvizsgálatot végző 11 elvtárs véleményét”. A felmérésben részt vevőknek május 28-án Szabó Lajos, a megyei Agitációs és Propaganda Osztály vezetője tartott részletes tájékoztatást. A települési jelentések beérkezését követően Szabó Lajos és Palkó László a Kecskeméten is működő Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem tanszékvezető tanára két alkalommal egyeztetett a jelentés tartalmáról és konklúzióiról. A jelentés első felében bemutatták a vizsgált településeken szerzett tapasztalatokat, a második részben a megyei viszonyok összegzésére törekedtek a járási vezetőktől kapott jelentések alapján. A továbbiakban településenként mutatom be az ott feltárt viszonyokat, elsősorban a kulturális ellenállás keretében értelmezve. A települési jelentések készítői gyakran nem felekezetekre lebontva tettek megállapításokat, hanem együttesen kezelték azokat, így inkább egy általánosabb képet kapunk, a különböző egyházakra vonatkozóan kevesebb információval rendelkezünk. A pártvizsgálat lebonyolításába a megyei tanács vezetése megbízható, kommunista beállítottságú, ateista „elvtársakat” igyekezett bevonni, ez abból is jól érzékelhető, hogy többségében a papokat, lelkészeket lenézték és erkölcstelennek, rosszindulatúnak igyekeztek beállítani. A településekre kiszálló személyek között volt, aki inkább sematikus, az elvárásoknak megfelelő, előítéleteken alapuló jelentést adott le és volt, aki alaposabban igyekezett feltérképezni és rögzíteni a helyi viszonyokat.13 Dunapataj Dunapataj 1962-ben 5650 fős község volt, 58 százalékban református lakossággal. A vizsgálatot Baksa Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei titkára végezte. Szakács Gyula az ÁEH megyei egyházügyi főelőadója a vizsgálat tervezetében Bede Gyula református lelkészt ellentmondásosan jellemezte, miszerint „kiskaliberű, de sok aktívát foglalkoztató ember. Befolyása erősödő.” Az előző római katolikus papot, Lovas Istvánt, „aki igen ellenséges, velünk szembenálló ember volt”, lecserélték, Rózsahegyi György került a helyére, akit „haladóbbnak” ▼ 13 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés. A történész szempontjából örvendetes, ha minél részletesebb a jelentés és a pap, a lelkész helyi egyházi munkájára vonatkozóan, mert így több információt kapunk, ugyanakkor az ilyen „leleplező jelentésnek” helyi következményei is lehettek, lettek. Ezért a nagyvonalúbb, felszínesebb, a párt elvárt sztereotip megállapításait rögzítő jelentések a helyiek számára előnyösebbek voltak.
