Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
29 Soós Viktor Attila egy korábbi tanulmányában mutatta be az 1962-es pártvizsgálat országos megszervezését és tapasztalatait. A vizsgálatot a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottság Agitációs és Propaganda, valamint a Párt és Tömegszervezeti Osztályainak vezetői és az ÁEH elnöke irányították. A vizsgálat célja az volt, hogy a párt lehetőleg pontos képet kapjon arról, hogy vidéken – konkrétan megyénként, a vizsgálatba meghatározott szempontok alapján kiválasztott településeken – a papok és a lelkészek hogyan viszonyultak a „mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez,” a téeszek „megszilárdításához”, és ebben a néhány évben milyen magatartást tanúsítottak, hogyan változott a helyi beágyazottságuk. A kérdések kiterjedtek arra, hogy a pap, a lelkész befolyása hogyan változott a téesztagok körében, milyen módszereket alkalmazott a hitélet növelése érdekében (itt konkrét példákat is felsoroltak: egyéni foglalkozás, családlátogatás, lelkigyakorlat stb.), a szerepük hogyan változott a közéletben és milyenek a kapcsolataik a helyi vezetőkkel, még az egyházfenntartói járulék beszedésének módjára is rákérdeztek. A vizsgálathoz igen részletes szempontrendszert adtak ki, három nagy blokkban több tucat kérdésre kellett válaszolni.4 A pártvizsgálatot megyénként bonyolították le. Soós Viktor Attila megemlíti a tanulmányában, hogy a megyei vizsgálat településekre vonatkozó eredményei érdekes adalékkal szolgálhatnának, de ismeretei szerint „ilyen források nem kerültek még publikálásra, feldolgozásra”.5 Jelen tanulmánnyal ezt a hiányt igyekszem pótolni. Prantner József, az ÁEH elnöke 1962. május 15-én a megyei munkatársaknak tartott értekezleten elmondta, hogy helyi szinten arra kell törekedni, hogy minél több konkrétum legyen a vizsgálati anyagokban a megállapítások alátámasztása érdekében. Az országos felmérést 1962. május 17. és június 17. között tartották, megyénként 8–10 települést választottak ki, összesen 150 helyen gyűjtöttek adatokat, a munkába közel 750 munkatársat vontak be. A felmérést követően az ÁEH-ban, az 1962. augusztus 11-én tartott értekezleten értékelték az eredményeket, és a megyei összefoglaló jelentések alapján összegezték a tapasztalatokat. Megállapították, hogy a téeszesítés az egyházakra is nagy hatással volt, „a papok döntő többsége reálisan látja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalomra nézve alapvető politikai, gazdasági és kulturális átalakulást jelent. Tudatában vannak, hogy e társadalmi átalakulás általában alapjaiban megrendítette az egyházak politikai, gazdasági és ideológiai helyzetét.”6 Ezt az összefüggést tudatosan vizsgálta a pártvezetés nemcsak 1962-ben, hanem a ▼ 4 Az egyes kérdéseket részletesen ismerteti tanulmányában Soós Viktor Attila 2019, 170–176. 5 Soós 2019, 174. 6 Soós 2019, 178.
