Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 12. szám - Gyenesei József: A Kecskeméti Központi Szeszfőzde létrehozása és korai évei
91 hogy ez a feladat hatáskörén kívül esik, így a szabályzat úgy módosult, hogy az igazgatót a szeszfőzdebizottság javaslata alapján a városi tanács válassza meg.24 A közgyűlés által elfogadott üzletszabályzat rögzítette, hogy a „Kecskemét th. város központi szeszfőzdéje” cégnevet viselő vállalat a város egyéb vagyonától elkülönítve a kereskedelmi és üzleti elveknek megfelelően kezelendő. A cégjegyzést a helyettes polgármester és az igazgató együttesen gyakorolták, a kötelezettségvállalást nem tartalmazó üzleti levelezést utóbbi egyedül bonyolíthatta. A vállalat kezelése és vezetése terén a városi tanács intézkedési joggal bírt, így például a pénzügyi hatósággal és az igazgatóval egyetértőleg meghatározhatta az előállított szesz árát. A város közönsége, mint a vállalat tulajdonosa, ellenőrzési és felügyeleti jogának gyakorlására a fentebb említett bizottságot hozta létre. A tizenegy tagú testület tagja volt az előadói feladatokat ellátó igazgató, a jegyzői teendőket végző könyvelő, aki nem rendelkezett szavazati joggal, valamint a törvényhatósági bizottság hat és a városi tanács három delegáltja. Ez utóbbiak egyikének a tanács tagjai közül kellett kikerülnie, aki a bizottság elnöke volt. Ők kilencen tevékenységükért jutalékra voltak jogosultak, amelynek mértékét a tiszta haszon 6%-ában állapították meg, és egyenlő mértékben került szétosztásra közöttük. A közgyűlés által három évre választott tagoknak rendelkezniük kellett könyvvezetési ismeretekkel, valamint kereskedelmi szakképzettséggel. Az elmondottakon túl részletes előírások rögzítették az összeférhetetlenség eseteit, valamint a testület összehívásának és határozathozatalának szabályait és annak feladatait: „A bizottság saját tapasztalatai és megfigyelései alapján igyekszik érvényt szerezni, úgy a műszaki üzem, mint a kereskedelmi vezetés helyességéről, felügyel, hogy a vállalati épületek, berendezések és felszerelések állandóan jókarban tartassanak, a tanács által elrendelt, vagy az üzem természetéből folyó munkálatok gondosan és az engedély feltételeinek megfelelőleg, kellő körültekintéssel hajtassnak végre.” A bizottság emellett ellenőrizte az alapanyag-beszerzéseket, azok felhasználását, a pénztár kezelését, az üzleti könyvek vezetését, a levelezést. Nem utolsósorban pedig kötelessége volt a zárszámadás beterjesztése a városi tanácshoz. A szeszfőzdebizottság legalább havonként egyszer megtartott ülésein, miután annak tagjai a helyszínen meggyőződtek az üzemi ügyek menetéről, megtárgyalták az igazgató jelentését, a tanács által ideutalt ügyeket, a tagok javaslatait, kérelmeit és panaszait, az egyes kérdésekben hozott határozatokat az ülésekről készült jegyzőkönyvben rögzítették. A városi tanács az üzem vezetését az igazgató útján gyakorolta, akit ezen tevékenységéért – a menthető eseteket kivéve – személyes és vagyoni felelősség terhelt. Az igazgató felelt az üzleti könyvek pontos vezetéséért, irányította és ellenőrizte ▼ 24 HU-MNL-BKML-IV.1903.a. 196/1917.
