Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 10. szám - Folytonos küzdelem a véges világgal (Lovász László Abel-díjas matematikussal beszélget Staar Gyula)
50 ehhez Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal megfoganhat... Pályafutásod során neked megadattak ilyen nyugalmas időszakok? – A mostani ilyen, ha eltekintünk a járványtól meg a háborútól. Néha elgondolkozom, akadtak az életemben olyan időszakok, amik nem voltak igazán jók. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején lényegében szükségből ingáztam Princeton és Budapest között. Nyugalmasnak biztosan nem nevezném azt az időszakot. Erről az ide-oda utazgatásról szívesen lemondtam volna. Igaz, megvolt a haszna is, mert Amerikában a tudomány központjában lehettem. Hála istennek, most a Rényi Intézetben is olyan helyen lehetek, ahol szűkebb szakterületemet tekintve a világ élvonalában vagyunk. – Több nagy matematikus kitért kérdésem elől, amikor a matematika jövőjéről faggattam. Talán érthető is ez, hiszen nehéz előre látni gyorsan változó világunkban. Pedig David Hilbert 1900-ban, a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson 23 pontban még felsorolta a megoldásra váró legfontosabb matematikai problémákat. Tudom, képtelenség lenne ma ilyent kérni, de azt talán megkérdezhetem, hogy milyennek látod a matematika jövőjét a XXI. században. – A matematikának egyre több területen vannak fontos, igazi, mély alkalmazásai. Korábban ez csak a fizikára volt jellemző, és kisebb mértékben a közgazdaság-tudományra. Ma már komoly matematikát használ a vegyészek, a biológusok egy része, a meteorológusok és különböző társadalomtudósok is. Látványos a valószínűség, a véletlen, a sztochasztikus folyamatok hihetetlenül gyors elterjedése számos területen. A véletlent használó konstrukciók, algoritmusok, és ezek elemzésére kialakuló valószínűség-számítási módszerek rövid idő alatt elterjedtek az egész világban. Ebben nagyon nagy érdeme van Erdős Pálnak, aki a valószínűségi módszert alkalmazni kezdte és népszerűsítette. Nyolc éve a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson meghallgattam a Mathematics and Computer Science szekció előadásait. A nyolc előadásból hét a valószínűség-számításról szólt. A technikai eszköz a sztochasztikus modellezés, a sztochasztikus folyamatok matematikai megközelítése volt. Ha valamit meg kell konstruálni, ma már természetes, hogy megnézik, vannak-e véletlenszerű elemei. Hihetetlen eredményeket értek el azzal, hogy kombinálták az algebrát és a valószínűséget. – A XXI. század matematikusának tehát jól kell ismernie a valószínűség-számítást és a diszkrét matematikát? – Azt hiszem, nem árt ezt tudni. Már majdnem harminc éve annak, hogy a Yale Egyetemre kerültem, s jöttek hozzám hallgatók, hogy doktorálni szeretnének a vezetésem alatt. Mindegyiküknek azt mondtam, két területet tudnotok kell, az egyik a lineáris algebra, a másik a valószínűség-számítás. Amennyiben ezek valamelyikét nem tudjátok jól, első feladat, hogy abból egy komoly kurzust elvégezzetek.
