Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Tetézi Lajos: Kostka László és az izsáki arany sárfehér nyomában
150 szerint helységnév nem szerepelhet hivatalosan az elnevezésben. (Legkorábban izsáki sárfehér nek, majd 1967-től izsákinak nevezték a szőlőt.) Oreskó Imre közbenjárása alapján 1999. december 13-án a fajta újabb elnevezése történt meg. Az OMMI főosztályának fajtajegyzék-módosítási javaslatával az FVM határozatot hozott, mellyel az „izsáki” szőlőfajta nevét „arany sárfehérre” változtatta. Ugyancsak Oreskó Imre közreműködésével az arany sárfehér szőlő és bora 2006-ban a védett eredetű hungarikumok sorába, míg bora 2012-ben a Kiemelkedő Nemzeti Értékek listájába került. Mindezek mellett természetesen a helyi és a megyei értéktárban is megtalálhatók úgy a szőlő, mint a belőle készült borok és a fajtapezsgő. A fentiekben taglalt eredmények ellenére sem szűntek meg azonban a körzet szőlőtermesztését nehezítő problémák. Egyebek mellett az Európai Unió sajátos agrárpolitikája mért súlyos csapást a helyi (és persze az országos) szőlőkultúrára azzal, hogy a 2000-es években komoly pénzekkel kezdte támogatni a szőlőkivágásokat. Magyarországon nem volt bortúltermelés, uniós szinten viszont igen, konkrétan a nagy uniós pénzekkel támogatott olasz, spanyol, portugál területeken. Ám mégsem ott, hanem hazánkban szorgalmazták a szőlőkivágásokat. A magas kivágási támogatás és az alacsony felvásárlási árak, valamint az a tény, hogy a magyar termelők a nyugati társaiknak adott agrártámogatásnak (akkoriban) csupán egynegyedét kapták meg, sokakat indított arra, hogy kivágják ültetvényeiket. Felvállalva ezzel azt is, hogy ezek helyett többé nem ültethetnek szőlőt. A 2000-es évek első felében 4500 holdon termesztették a sárfehért az izsá ki körzethez tartozó településeken (Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kerekegyháza, Kunszentmiklós, Orgovány, Solt, Szabadszállás, Páhi, Csengőd, Bugac). A legnagyobb területen Izsákon, Ágasegyházán és Orgoványon találkozhattunk a fajtával. Izsákon ez időben összesen 1600 hold szőlőterület volt, zömében magasművelésű formában. Ebből 730 hold s árfehér. Jelen sorok írásakor, 2021 márciusában az izsáki körzethez tartozó településeken összesen 5700 hold (2460 ha) szőlőt művelnek. Ebből 365 hold (158 ha), vagyis tíz százaléknál is kevesebb az arany sárfehér. Hasonló az arány Izsákon belül is. Itt az 1550 holdnyi szőlőből csupán 90 hold (39 ha) a sárfehér. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy óriási a s árfehér térvesztése! Az aktuális fajtaösszetételt nézve jelenleg a bianca és a cserszegi fűszeres uralják a térséget. Az írás végén, mintegy logikusan és törvényszerűen az arany sárfehér várható jövőjét taglaló mondatok következnének, ám a tendenciát látva csupán egy aggasztó, de „optimistán” nyitva hagyott kérdés tűnik indokoltnak: Van-e, lehet-e még jövője a bő évszázadon át minden nehézséget sikerrel leküzdő legendás izsáki szőlőnek? Irodalom: Historia Domus (az izsáki katolikus egyházközség története ) Keleti Károly: Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1874 – Bp. 1875
