Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Légrády Andor: Krämer Fülöp nyomában (Soltvadkert szőlészeti-borászati múltja és jelene)
123 részüket. A munkások kiválasztása nem úgy történt, hogy rámutattak valakire, vagy mondták volna, hogy „te gyere”, hanem ráléptek a lábára. Ez volt a jel, hogy ki lett választva a munkára, mely procedúra igen megalázó volt. Akad azért pozitív anekdota is. 1915. március 19-én egy Kuglics nevű öreg munkás fapermetezés közben úgy gondolta, hogy fölköszönti munkaadójukat neve napja alkalmából. Deli István hiába igyekezett lebeszélni, eléje állt a munkát szemlélő Krämer Józsefnek, és szép rigmussal föl is köszöntötte. Az végighallgatta, majd kis meghajlással megköszönte. Délben behívta vincellérjét, és megkérdeztette vele az embereket, mit innának szívesebben: bort vagy sört? Mindenki sört kívánt. Hozatott hát mindenki részére egy üveg sört. Ezzel viszonozta a névnapi köszöntést. Szokták mondani, hogy a jó példa ragadós, s ez nem volt másképp Vadkerten sem. Egyre többen követték Krämerék példáját. Schleicher József budapesti konzervgyáros 1900 körül elkülönítve ültetett több hold szőlőt. Bergl Ignác, Erdődi Gáspár ültetvényein fejlett védekezést folytattak. Lindmayer János Óbudáról költözött a faluba, ahol 30 hold furmint, ezerjó, rizling, kövidinka, valamint mézesfehér szőlőt ültetett. Fia, Károly gyümölcsöstelepítésben jeleskedett. Ko vacsik József szőleje rendezett sorairól volt híres, ő hozatott először Röck-prést a birtokára. A két világháború között színvonalas, nagy befogadóképességű pincék is épültek. Ilyen volt a Krämer-pince mellett a Székely-, a Deutsch-, a Kürti-, a Tóth- és a Font-pince is egy-kétezer hl befogadóképességével. A második világháború után a községben is megalakult a tízfős Földrendező Bizottság. Nehéz dolguk volt, mivel 250 igénylő volt és csak alig 600 kh szétosztható föld. Végül is 177 család részére 509 kh földet osztottak szét a Gatter, Gyarmati, Fuszanekker-, Kürti- és Németh-birtokból. A Krämer-birtoknak a falu és a vasút közé eső területéből 62 házhelyet alakítottak ki. Az új tulajdonosok a birtokleveleket már 1945. április 15-én megkapták. Az államosítás után kezdtek megalakulni a termelőszövetkezetek. 1949. október 19-én az Új Élet Tsz 38 család részvételével. A létrejött földterületből 7 kh szőlő volt. 1960. december 31-jén egyesült az Új Alkotmány Tsz-szel, melyet 67 család 1949. december 1-én hozott létre. Innentől a nevük Haladás Tsz volt. 1961-ben 96 kh szőlővel rendelkezett a tsz. 1961. december 31-én egyesültek a területileg szomszédos kiskőrösi József Attila Tsz-szel. Az egyesülés után 213 család 142 kh szőlővel foglalkozott többek között a tsz-ben. A Vörös Szikra Tsz 1949. december 14-én 20 családdal alakult. A gondozott területből 12 kh szőlő volt. Ez a termelőszövetkezet az 1956-os események után megszűnt. Területét a Kunfehértói Állami Gazdaság soltvadkerti ü zemegysége vette át. 1950. január 11-én alakult meg 25 családdal a Petőfi Tsz, mely 7 kh szőlővel foglalkozott. 1961. december 31-én egyesült a bócsai Haladás tsz-szel, s ettől kezdve a bócsai Petőfi Mgtsz nevé n működött. 1960 változást hozott a termelőszövetkezetek életében. Egy határozat értelmében átalakításokra került sor, mint az már látható is volt fentebb. Ebben az évben, december 15-én jött létre a Jóreménység Szakszövetkezet is, mely mind
