Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Kisari István: Bács-Kiskun megye borászata a szocializmus időszakában
100 a termelők a szőlőt feldolgozták és a bort adták el tavasszal, addig saját pincéikben tárolták. Az Alföldi Állami Pincegazdaság (a volt Kecskeméti Borgazdasági Vállalat) 10 feldolgozóteleppel rendelkezett, de a feldolgozási idény alatt csak 410 ezer q szőlőt voltak képesek fogadni, ami a megtermelt szőlő negyede. Alacsony szinten állt a gépesítettség. Általában kézi fejtőgépekkel dolgoztak, néhány azbesztszűrő és két palackozó működött. Nagyon rossz volt a helyzet pincei tárolóterek vonatkozásában. A kistermelők a borokat általában felszíni borkamrákban tárolták, így tavaszra nagyon sok volt a hibás, beteg bor. A kistermelők mintegy 774 ezer hl elhasznált fahordóval rendelkeztek. Pár helyen voltak jó, löszbe vágott pincék, különösen Hajós és Nemesnádudvar környékén. Az állami gazdaságoknál sem volt jobb a helyzet. Az Alföldi Állami Pincegazdaság rendelkezett nagyobb tárolókapacitással, melyeket még a második világháború előtti időben építettek közpincefeladatok ellátására. (1918-ban alakult meg a Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete, 1924-ben már 3411 tagja volt, sok volt a szőlő, ezért közpincéket építettek.) Ugyanakkor egy közepes évjáratban már gondot okozott a megtermelt bor tárolása, ezért sok bort szállítottak társpincegazdaságokba, főleg Badacsonyba és Egerbe. A szőlő- és borgazdálkodás, valamint a telepítés kérdéseit az 1959. évi 23. törvény és annak végrehajtási rendelete szabályozta. A telepítéseket (kivéve a házi kerteket) hatósági engedélyekhez kötötték, és meghatározták a fajtákat és a művelésmódot is. A bortörvény szerint a borvidékünkön telepítésre javasolt fajták a következők voltak: olaszrizling, bánáti rizling, ottonel muskotály, ezerjó, k övidinka, Kecskemét virága, piros szlankamenka, m ézes fehér, pozsonyi fehér. Izsák körzetében javasolt volt a sárfehér. A kékszőlőfajták: kadarka, oportó, k ékfran kos. Választékbővítésre javasolt fajták voltak a rizlingszilváni, a z öldszilváni, a veltelini, a sárga muskotály, a cirfandli, a h árslevelű, a furmint, a rajnai rizling, a kéknyelű, a bouvie, valamint a szerémi zöld. Kékszőlők: medoc noir és cabernet. A telepítések kivitelezését a Szőlő, Gyümölcs Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat végezte, sőt voltaképpen csak ez a szervezet végezhette. A termelési körzetek számára javaslatot tettek a telepítési fajtaösszetételre is. A Bács-Kiskun Megyei Tanács 1960. június 9-én vitatta meg a szőlőtermesztés helyzetét. A tanácskozás fontosságát indokolta, hogy terjedt a zsarolómetszés (azaz túlterhelték a tőkéket, melynek következménye a gyors tőkekondícióleromlás, majd a kipusztulás), ami hosszú távon az ültevények szükségszerű kivágásához vezetett. A szőlőművelő eszközöket a tagok nem vitték be a szövetkezetekbe, és súlyosbította a helyzetet az is, hogy nagy volt a szervestrágya-hiány és rossz a telepítési hitelrendszer. A központi irányítás ekkor még szorgalmazta a 160×80 cm-es térállást, főleg ezerjó, kadarka és sárf ehér fajták telepítésével. Engedélyezték a sima vesszővel történő telepítést. Javasolták a bevált UE 28-as traktor alkalmazását, illetve a tárolótér-építést is. 1961-ben a megyében előírták, hogy egy-egy város mennyi telepítési feladatot kap. Baja város 50 kh, Baja körzet 200 kh, Kecskemét város 150 kh, Kecskemét
