Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Szakszövetkezetek és szőlőtermesztés a Homokhátságon
92 összesen 114 652 kh területen működtek, ebből 89 633 kh volt termő, így ekkor a megye szőlőterülete az országosnak a 27,9%-át tette ki. Az üzem átlagosan az országos borfelvásárlás 45%-át adta, 1966-ban 55%-ot, szőlőfelvásárlásból 52%-ot. 1966-ban 598 396 hl bort és 373 367 q szőlőt vásároltak fel.30 Az MSZMP KB 1966. május 25–27. között zajló ülésén döntött arról, hogy 1968. január 1-jén bevezeti az új gazdasági mechanizmust, majd 1968-ban az MSZMP IX. kongresszusán is döntöttek több mezőgazdasági reformintézkedésről, melyeket már két évvel korábban elkezdtek előkészíteni. A kenyérgabona kivételével eltörölték a tervkötelezettséget, újraértékelték a téeszek állóeszköz-állományát, felülvizsgálták hiteleiket, minek során egymilliárd forint tartozást töröltek. A gazdasági reform bevezetése előtt rendezték a mezőgazdasági termékek árát, ez 1966. január 1-jétől átlagosan 9 százalékos felvásárlási áremelést jelentett, amit további 8 százalékos emelés követett. Az előkészítést követően „az 1968. január 1-jével hatályba lépett új szövetkezeti törvény a termelőszövetkezetek vállalatszerű, önálló gazdálkodásának az alapjait teremtette meg”.31 Zám Tibor szerint ezzel 1968-ban megtörtént a „termelőszövetkezeti mozgalom nagykorúsítása”.32 Változott a téeszek felsőbb vezetése, mert megszűnt a közvetlen tanácsi irányítás, helyette hatósági, igazgatási jellegű irányítás és új közgazdasági szabályozók bevezetése vált meghatározóvá. Felállították a termelőszövetkezetek területi szövetségeit, ami képviseleti, érdekvédelmi, tanácsadó, segítő funkciókat töltött be. Közreműködtek a termeltető, felvásárló és feldolgozó vállalatok közötti kapcsolatok alakulásában, a szerződések megkötésében. Bács-Kiskun megyében öt területi szövetséget hoztak létre a meglévő termelési adottságok, jellemzők alapján.33 A Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Baja központtal jött létre 36 téesz együttműködésével.34 A Dunamenti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége Kalocsa központtal alakult meg 49 termelőszövetkezet részvételével.35 A Kecskemét–Kiskunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége Kecskemét központtal jött létre 54 termelőszövetkezet és 43 szakszövetkezet csatlakozásával. Ebben a térségben közel egyenlő arányban alakultak meg téeszek és szakszövetkezetek, több településen mindkét típusú szövetkezet létezett. Településenként eltérő számban alakultak különböző szövetkezeti formák, például Kecskeméten tíz téesz és öt szakszövetkezet működött 1970-ben, Kiskunfélegyházán 9 téesz működött, de szakszövetkezet egy sem, Kiskunmajsán egy téesz és négy szakszövetkezet, Lajosmizsén két téesz és öt szakszövetkezet, Orgoványon egy téesz és három szakszövetkezet, míg 30 BKMT Állandó Bizottságok (ÁB), Községfejlesztési, mezőgazdasági, művelődési, pénzügyi és terv. 1955–1971. MNL BKML XXIII. 22. b. 3. doboz. 31 Glied et al. 1970, 20. 32 Zám 1987, 174. 33 Kereskedő 1970, 73. 34 Glied et al. 1970, 66–67. 35 Glied et al. 1970, 134–136.
