Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Gyenesei József: Bor- és szőlőkereskedelem a Horthy-korszakban, Kecskemét térségében
68 minimális lehetőségére s az ebből származó nagymértékű közgazdasági károkra, valamint annak tekintetbe vételével, hogy a hazai bortermelést kormányhatósági beavatkozás nélkül végveszély fenyegeti, – a városi tanács javaslatára elhatározza, hogy Szeged sz. kir. város közönségének feliratához csatlakozik...” 43 Két évvel később ugyancsak a szegediek feliratához csatlakozott a város, amelyben a kiviteli vámok csökkentését kérvényezték együttesen a kormányzatnál: „...a bortermeléssel foglalkozó gazdatársadalmat súlyosan érinti az a körülmény, hogy a bor kiviteli vámjának magassága folytán borainknak külföldön nincs piaca, így a bortermelő csaknem kizárólag a belföldi piacra van utalva, már pedig kétségtelen, hogy a belföldi piac nem képes az ország egész termését felvenni, s mivel ennek folytán a kínálat jóval nagyobb a keresletnél, a bortermelő vagy kénytelen a borát olcsó áron adni, amiből a termeléssel járó költségeket sem képes fedezni, vagy pedig kénytelen a borkészletét addig tartani, míg a bor ára fel nem emelkedik, amely estben kénytelen a legtöbb esetben a termelési költségeket drága kamatozású kölcsönből fedezni. Ez a helyzet a bortermeléssel foglalkozó gazdák tönkremenetelére vezet, ezért volna szükséges a kereskedelmi szerződések kötése alkalmával odahatni, hogy akár a bor kiviteli vámjának megfelelő mérséklése, akár más alkalmas úton lehetővé tétessék, hogy borainknak külföldön minél nagyobb piaca legyen ezáltal, hogy borkivitelünk minél nagyobb fellendülést nyerjen.” 44 A korszak végén, 1937-ben a Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Egyesület nevében nyújtott be egy hosszabb indítványt dr. Szabó Iván néhány képviselőtársával a szőlő- és borértékesítési válság megszüntetése tárgyban. Az egyesület beadványa, amely a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara illetékes szakosztályi ülésén is napirendre került, világosan rámutatott arra, hogy a szóban forgó gazdasági nehézség társadalmi problémaként is jelentkezik Kecskeméten: „Aki a város és az ország futóhomok területeinek gazdasági életlehetőségével és ezeken a területeken élő lakosság gazdasági boldogulásának a kérdésével foglalkozik, azelőtt nyilvánvaló, hogy Kecskemét város lakosságának gazdasági boldogulása, szociális bajainak orvoslása szoros kapcsolatban van a szőlő-bor és gyümölcstermelés értékesítésével, mivel évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy ez az egyetlen mezőgazdasági kultúra, amely a legkisebb területeken önálló egzisztenciák keletkezését, családok fenntartását és boldogulását biztosítja. A város vezetősége már 50 évet meghaladó, céltudatos parcellázási tevékenységgel szolgálta a fenti célt és amikor erre példát adott, ezzel egyszersmind megteremtette a magyar gyümölcskultúrát és gyümölcsexportot s ezer meg ezer kis egzisztenciának biztosított életlehetőségeket olyan futóhomok területeken, amelyek azelőtt úgyszólván semmire sem voltak használhatók. Most annyi magyar család végpusztulásának szomorú napjaiban Kecskemét th. város közgyűlése nem mehet el közömbösen azon tény mellett, hogy akkor, amikor az elmúlt 1936. év szüreti eredménye még jobban kimélyítette azt a válságot, melybe városunk szőlő- és gyümölcstermelő 43 MNL BKML 1903. a. 8/1929. 44 MNL BKML 1903. a. 88/1931.
