Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Szilágyi Zsolt: Gondolatok az Alföld gazdaságáról és urbanizációjáról (17-19. század)
28 alföldi határhasználat megváltozásának összetettebb megértéséhez további kutatásokra van szükség.)50 A vasút 1850 után a Kárpát-medencében is forradalmasította a személy- és áruszállítást. Ahogyan azt Beluszky Pál megfogalmazta: nyilvánvaló a vasút kölcsönkapcsolata a gazdasági prosperitással, a modernizációval és a városfejlődéssel.51 Azzal, hogy a vasutat kedvezőbb földrajzi körülmények között lehetett kiépíteni sík terepen, mint hegyvidéken, jelentősen felgyorsult az alföldi vasúthálózat sűrűsödése.52 E lineáris infrastruktúra védelme érdekében szükségessé vált a tájon belül a vízszabályozási53 munkálatok felgyorsítása. Bár korábban a vízszabályozás kérdését főleg Széchenyi István hatására 54 inkább társadalmijóléti beruházásnak tekintették, újabban viszont kiderült, hogy ehhez a tiszántúli birtokos nemességnek is komoly érdekei fűződtek.55 De nemcsak az előbbi okok vezettek az alföldi vízszabályozási munkálatok megkezdéséhez, hanem a vasútépítés, idővel a vasúthálózat fenntartásának az érdekei is. E háttérben húzódó folyamatoknál látványosabban artikulálódott az – éghajlatváltozás miatt gyakoribbá váló – árvizek kockázatviselésének lakossági terhe, am it a politikai elit igyekezett saját céljainak eléréséhez ki is használni. Emellett ama érdekek is jól megfigyelhetők, amelyek a nyugat-európai népességnövekedés élelmiszer-szükséglete miatt kialakuló gabonakonjunktúra kedvező hatásait kívánták kihasználni. Ennek lett eredménye a szántóföldi művelés alá vont területek gyors növekedése a 19. század második felében, amihez lényegében elengedhetetlen eszközzé vált a vízszabályozás. A távolabbi európai piacok vasúti elérése felgyorsította a folyamatban lévő alföldi gazdaságszerkezet-váltást. Az európai nagy vagy hosszú gabonakonjunktúrához (1852–1878)56 alkalmazkodó látványos alföldi beruházások, a vasútháló zat kiépülése és az átalakuló alföldi településállomány együttesen egy, a Kárpátmedence más tájaitól eltérő jellegű modernizációs és urbanizációs folyamatot indított el az Alföldön. Ezek a struktúrák eltérő, és legfőképpen tájon belüli differenciált átalakuláshoz biztosítottak hátteret. E szerkezeteket az éghajlatváltozás jelentősebb mértékben befolyásolta a vasút kiépülése előtt, a preindusztriális korszakban, mint azt követően. Az alföldi modernizáció (mely fogalom nehezen megragadható) egyszerre többféle folyamatot jelentett. Jelentette az áru- és személyszállítás hálózatának kiépülését, a vízrendezéshez kapcsolódó beruházások gazdaságélénkítő hatását és az éghajlatváltozáshoz is kötődő településhálózati transzformációt. Ezek a hálózati struktúrák váltak idővel a modernizáció térpályáivá. E „folyosók” és 50 Balogh 1954, 1955, 1970; Molnár 1968, 1972; Novák 1986: 181–285, 2015: 405–542; Papp K. 1998: 45–96. További irodalmat részletezi Orosz 2020: 55, 16. lábjegyzet. 51 Beluszky–Győri 2005: 57. 52 Katus 1979, 2008; Majdán 2008. 53 Lászlóffy-Böhm 1932, Botár–Károlyi 1971a, 1971b, Ihrig et al. 1973. 54 Széchenyi 1846: 13. 55 Pinke 2015: 260. 56 Kövér 1998: 349–350.
