Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 6. szám - A. Gergely András: "A fény városa földi pokollá változott" (Tér-üres tájak, tervezett börtönök birodalmai)
119 építészek voltak, mint a krematóriumok perfekt kivitelezői, vagy a szovjet típusú lakótelepek megálmodói. Hozzájuk képest Kafka testvére, „Ottla” (Ottilia) levelezőlapján, melyen a bátyjától kapott Riva kikötői ürességének és harangtornyának emléke uralkodik el erődítményi örökségével, s a hasonlóan kihalt és üres toronykép az auschwitzi krematórium kéményéről, melyet utoljára látott 1942-ben Ottla az emberi alkotás perfekt voltából... együttesen képezik a Földényi formálta „halálos tér” és eleven halál fraktál-törmelékeit, a geometriai kegyetlenségű ürességet – vagyis az eleven halál tereit (85–87. old.). A kegyetlen üresség velejárója nemcsak a francia „nagy tervezők” nemzedékének emlékmű- és toronyterveivel találkozó hatalmas méretek, melyeket épp az eleven embereket is nélkülöző birodalmi építészet szolgálatában kezdtek eltúlozni, hanem a mindenkori uralmi kontroll képződményei vagy leképeződései, melyeknek rejtett vagy vallott célja is az egyén eliminálása a perfektualizált tervezés révén, avagy tényleges megsemmisítése is (előbbire Földényi példája az Étienne-Louis Boullé kreálta Newton-síremlék 1784-ből, vagy az ugyanakkor készült bécsi Bolondok háza , vagy a Santo Stefano-sziget börtönképe, Jeremy Bentham Panopticon ja, majd öccsének hasonló építménye Szentpéterváron 1807-ben, s a példák folytatódnak Albert Speer 1939-es A Dicsőség Csarnoka változat is, melybe 150 ezer embernek és az Eiffel-toronynak is bele kellett férnie). A klasszicizmust áhító, de annak hűvös méltóságosságát kíméletlen gépezetszerű praktikummá átalakító tervek egyben mindig a végtelen nagy emberdarálók képzeleti analógiájával működtek. Ahol már nem marad múlt, ott uralog igazán a jövő...! S ahol élet sincs, az az igazi „természetes”, hisz az emberrel járó időiség hiányával, az eleven halál okszerű jelenlétének kimunkálásával szinte a kényszerű narrációkat is mellőzhetni segíti. Az abszolutisztikus uralom konstruktumai, mint valamely „Csipkerózsika-álmok” a pragmatikus jelenben, épp a felszámolható élet jegyeivel, a nemlét tervezhető tereivel kalkulálnak...6 „Ahhoz, hogy egy ház olyanná legyen, amilyen, sok évszázadnyi tapasztalatnak kell felhalmozód nia. És persze a lakótelepek mögött is ott van sok évtizednyi történelem. Ez pedig az én történelmem is. Egyébként a lakótelepek ugyanúgy jellemezték Párizst vagy Amszterdam külvárosait is. A II. világháborút követően egész Európában meghirdették, hogy szabaduljatok ki a korábbi tereitekből és költözzetek ezekbe a rettenetes embersilókba. (...) Egyfelől a háború egy soha be nem gyógyítható törést hozott létre az európai történelemben, ami után sokan úgy érezték, hogy üres lappal kell kezdeni mindent.” 7 Az üres lap pedig már az üres város, az üres lét, a kiüresedett egzisztenciális világ, épített és természeti környezet lehetőségeinek végéhez közelít: „Martini festményén minden túlmutat önmagán: az egész alapjául szolgáló építészeti terv hibátlan, a házak, a paloták, az oszlopsorok, az árkádok önmagukban is tökéletesek és teljesek, és közben mégis valami olyasmit idéznek meg, ami nem látható. Ami fizikai, az itt minden áttétel nélkül metafizikai színezetet kap. Ettől mélyen melankolikus ez a kép. Olyan tér jelenik itt meg, amelyben az élet és az élet hiánya nem kizárja egymást, hanem egybemosódik: az élet halálos, a halál pedig eleven. John Keats kifejezésével élve: ez az „eleven halál” (living death) helyszíne. Metafizikus tér – abban az értelemben, ahogyan négy évszázaddal később Giorgio de Chirico nevezte az általa festett tereket a huszadik század tízes éveiben. Az ekkortájt készült festményein látható épületeknek sajátos kentaurjellege van. Egyfelől ráismerni bennük az olaszországi középületekre, másfelől mégis van bennük valami nem evilági. 6 Izgalmas analógiákat kínál, sőt számos kérdésben ellenpontozza is Földényi munkáját Kutasy Mercédesz tanulmánya a Műút újabb számában (2020-01-21), http://www.muut.hu/archivum/34074 7 i.m. PZL – 061.hu
