Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 6. szám - Szilasi László: A Koppantyú lovagjai (regényrészlet)

21 birodalmi főrendőr sem. Csak a négy forró test létezett, meg ez az otthonosra melegedett belvilág. Álmukban Budát ostromolták újra, s a várfalakhoz vezető alagutakból legyőzhető sárkányok törtek elő: két fejük volt, altestük akár a pat­kányoké. A lányok visszamentek a városba. Megebédeltek, aludtak. Aztán este újra megjelentek a különös, Tisza- parti építmény előtt. A visszaút felől érdeklődtek Uzémertől. Nem, innen aztán nincsen visszaút, felelte Tarpai. Vacsora, ivás, szeret ­kezés. Ez lett az új rend. Az első, eszelős hónapok után észrevehetővé vált, hogy ez a nagy, a harcokig visszanyúló barátság olyan ellentéteket is tartalmaz, amelyekkel ugyan egyikőjük sem törődött túlságosan, mégis léteztek. Uzémernek volt lova, Tarpainak nem, s Uzémer ezt a hiányt szánalmasnak érezte. Tarpai pipázott, Uzémer szivarját pedig lenézte, úgy szopja, akár az anyja löttyedt csöcsét. Uzémer a húsos tarho­nyát kedvelte, Tarpai a kolbászos lebbencset. Uzémer Hankó Erzsikét szerette jobban, Mária féltékeny is volt rá, Tarpai viszont Máriát, ez viszont Erzsikének nem esett jól. De a legfontosabb ellentét az volt közöttük, hogy Uzémer hitt az átvágások és töltések rendszerében. Tarpai azonban nem, ő megtartotta volna a fokrendszereket, ő meg a fajtája megélt volna a puszta karbantartásukból is. Uzémer hitt a mérnöki természetátalakításban. Eleget tanult ahhoz, hogy úgy gondolja: kellő odafigyeléssel kijavíthatók a teremtés apróbb hibái. Bizonyosnak látta, hogy az árvíz nem jó dolog. Mint nem jó dolog, bízvást hibának tekinthető. Ki kellene iktatni. Úgy találta, az átvágások megszüntetik vagy lecsökkentik a kiöntéseket, a töltések pedig elzárják az embereket és a termést a maradék ár elől. Remek dolog. Csináljuk. Tarpai viszont úgy látta, hogy a teremtés és a természet ennél jóval bonyolul­tabb dolgok. Apró műveletek okos összekapcsolása? Egyáltalán nem. Minden egyes művelettől ezer másik függ. Ezt a szisztémát ember nem képes áttekinteni. Nem tudja, mivel árt. Meg kell tartani minden természeti működést, úgy ahogy van. Tarpai őrizte volna a fokrendszereket, a laposabb, elhúzódóbb áradást. A belvizektől viszont tartott. Hová tolakodik, mi apasztja, ki fognak ázni a tanyák. Mocsaras belső víz. Rengeteg szúnyog. Iszonyatos bűz. Nagy volt ez az ár a korábban áradással sújtott területek fix und fertig szárazságáért. Erről folyt a szó. Immár érvek nélkül. Mindketten rég belenyugodtak a másik értetlenségébe. Mire kiderül, melyiküknek volt igaza, mindketten halottak lesz­nek. Nevettek, koccintottak. Dögölj meg, drága barátom. Ápres vous, édes öregem. Mint kiderült, Uzémer ugyanannál a szegedi, alsóvárosi árendásnál szerezte a jókora, de lovasához képest mégiscsak kicsike mecklenburgi lovát, ahonnan Mária az ő Gerométa Mihály hadnagy át . Gyönyörű lovak voltak, talán a nőé volt a szebb, szépen eljátszottak egymással az épület körül, forrón lihegtek egymás

Next

/
Thumbnails
Contents