Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Murzsa Tímea: „Nem volt bennetek, nem volt bennem elég szeretet” (Nyerges Gábor Ádám: Mire ez a nap véget ér)
145 megingása« .” 3 Kata ebben az esetben visszanyeri hatalmát a szituációban azzal, hogy megfordítja az erőviszonyokat, és felismeri, hogy egy ponton a felnőtt férfi lesz kiszolgáltatott neki: „Szurkó pedig olyan szolgálatkészen nézett rá, mint frissen idomított kiskutya a gazdira.” (319.). Azonban ezzel együtt a narrátor azt is megmutatja a jelenet során, milyen belső cselekvésképtelenség vesz erőt azon az emberen, akit sarokba szorítanak, és visszaélnek a bizalmával. Kata némi belső küzdelem árán meg tudja védeni magát Szurkóval szemben, a tanár tetteinek pedig meglesznek a következményei. A másik, kiemelten fontos szál Holman Panka és Angyal Károly sztorija, mely ugyan megelőzi a regény cselekményidejét , de ugyanabban az iskolában játszódik. Az ő történetük − többek között − azt mutatja meg, meddig mehet el az iskolai zaklatás, és milyen szélsőséges következményekkel járhat. Azonban nemcsak a külső történéseknek lehetünk tanúi: annak, hogy exbarátja miként alázza meg az erkélyük alatt énekelt trágár dalokkal Pankát, vagy hogy a barátnőinek milyen elvárásai vannak vele szemben, hanem saját belső vívódásait is megismerhetjük. Azt a folyamatot, hogy nem tudja összeegyeztetni énjének két különböző oldalát: „Lassú Víz ”-et (eredendően a gúnynév a lány szexuális életére utal, de mintha a későbbiekben azt a − saját megfogalmazásában − „ringyó énjét” is jelölné, aki összejön a gimnázium „rosszfiújával”, Angyal Károllyal) és Holman Pankát, a jelentéktelen kedves lányt. A kettősség más karakterek személyiségében is benne rejlik, főként Sziránóéban (lásd „kis Sziránó” már citált megszületését), így az olvasónak az az érzése lehet, hogy akár az ő történetében is benne rejlhet a Pankáéhoz hasonló végkimenet. Az onban azzal, hogy a konkrét osztályközösségen kívülre helyeződik a tragédia, némileg eltávolítódik az öngyilkosság eseménye, így kevésbé lesz tragikus tónusa a kötetnek. A regény vállaltan nem akar elmenni abba az irányba, hogy a kamaszkort és a gimnáziumi éveket csak negatívan szemlélje (mint például Jay Asher Thirteen Reasons Why című kötet e és az az alapján készült, azonos címen futó sorozat). Azzal együtt, hogy kimondatik, hogy ezek a történések (legyenek azok a szimpla hétköznapok vagy a traumatikus események) örökre meghatározzák a gyerekek jövőjét („Mire ez a nap véget ér, eldől minden. Hogy milyen lesz az egész nyomorult, hátralévő életed” − olvashatjuk a borítón is), ez a véglegesség mégsem „ül rá ” a regényre. Erről tanúskodhat a következő idézet is: „Ha valaki arra vállalkozott volna, hogy ne csak nagy vonalakban, közhelyesen beszéljen Osztályról, nehéz helyzetbe került volna. Osztály élete ugyanis a legapróbb sugárban nyitva felejtett, sunyin csordogáló csap enyhe vízsugaraként folydogált többnyire, mely oly csekély, hogy bár hó végén felfedezhető nyomot hagy a számlán, ahhoz azonban sosem elég nagyot, hogy valaki a megoldáson kezdjen gondolkodni, és a csapot, mondjuk, eggyel szigorúbb kézzel zárja el.” (180.). A traumák feloldásá ban sokat segít a szöveg humora, mely nyelvileg is megnyil vánul, például az egyes karakterek szóhasználatá ban, vagy éppen nevükben (Frost Antal „Fostóni” lesz, Kati „Görcsegér”, Schneider Jakab „Schneci” vagy „Schnercli”), de a helyzetkomikum révén is. A narrátor igyekszik mindegyik karakternek saját, csak rá jellemző hangot adni, és azzal, hogy megmutatja apró szokásaikat, még jobban árnyalódik a személyiségük (lásd például Görcsegér önvagdosását, majd az azt felváltó hajtépkedését). 3 Kalmár Balázs, Interjú Nyerges Gábor Ádámmal − 2. rész, art7.hu, 2020. 08. 05.
