Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Cserjés Katalin: Kommentárok A szakács című hagyatéki szöveg újólag fellelt epizódjához (A szakács és a hét szál rózsa)
118 A szakács szövegéből és szöveg-hitsorsosaiból faszerű hipertextuális struktúrák jönnek létre, „végtelen konfigurációk” akár, hiszen a hagyaték paksamétái kimeríthetetlennek látszanak. S a megértés meghatározója „az olvasó kezdeményezőkészsége lehet”. Most vizsgált szövegünk „autotextuális nyomok” tárháza. Egészen új, az (eddig ismert) életműben másutt fel nem lelhető elem egyetlen található benne, de az annál fontosabb, s szinte ki is teszi a szöveg felét. A gyermekkori berúgások felemlítéséről, alkoholizmusa eredetének kutatásáról, a legelső ilyen érthetetlen, hiába vallatott emlékekről van szó. Reményi József Tamás egy levelében feltételezi: épp e részlet miatt vette ki az epizódot a szerző A szakács lapjai közül. Mi most mégis inkább visszatesszük oda, senkit nem lep meg, nem bánt meg, nem kápráztat el vele az író. Tényeket közöl. Félig-meddig újnak, tudomásom szerint csupán egyetlen más szöveghelyen ( A híd) felbukkanó elemnek tetszik továbbá a konzervatív katolikus neveltetésre, monogámiára, házasságra történő utalás. Idézőjelbe téve egy olyan novellahős szájából, aki most is éppen két nővel „bajoskodik”. Néhány szövegmomentum azok közül, melyeket más Hajnóczy-írásokból, köztük mindenekelőtt A szakács társszövegeiből ismerünk. Egybedőlő, megkeverés alatt lévő, izgalmas új és új formációkat felvető kártyalapokként terítődik elénk több nagy Hajnóczyszöveg lapegyüttese. Tallózzunk e változatok, motívumkapcsolatok közt! A cigányasszony epizódja mindjárt az első jelenetben. Távolról érkezik ez az autotextus, egy intertextusból, méghozzá Kleisttől, ahonnan a Hajnóczy első kötet ének A fűtő című novellája is. Kleist cigányasszonya a maga helyén, a Kohlhaas Mihály ban ( Egy régi króni kából, ford. Márton László) értelmet és érzékeket megzavaró szövegalakzat, s a hosszú és bonyolult prózaszöveg további részeiben is feltűnik, metamorfózisokon általmenve. Hajnóczy A fűtő magyar Kolhász-történetében ugyancsak a feleségre ruházza a varázsképességeket, felhasználva-átalakítva a kleisti előzmé nyt, nem kevésbé borzongató szerepet szánva neki az asszony tűzvész-álmában, mely jósálomnak bizonyul. Kiemelt korai helye ez a Hajnóczy-prózának. Egyik első olyan pillanat, amikor a salaktalan realizmus minden átmenet nélkül valami egészen másra: szürreálisra, látomásszerűre, borzongatóan idegen re vált. Jelen szövegdarabunk ilyen jellegzetességeket nem képes (és akar) produkálni, mégsem mondható, hogy ne lenne váratlan a Nórához történő fejvesztett és értelmetlen rohanás közben a cigányasszony-epizód, mely átlátszó trükkel, meglopással végződik, a főszereplő mintegy (érthetetlen) jóváhagyásával. A motívum tehát jelen van; mint sok mást, Hajnóczy ezt is többször, több jegyben megváltoztatva újrahasznosítja szövegeiben. Csalás, becsapás, alakoskodás, szerepjáték felbukkan a szerző több írásában ( Tréfa, Az unokaöcs, Mandragóra, Partizánok, Árulás ). Szövegünkben rózsa (hét szál!) nyílik, másutt sok és sokféle virág a Hajnóczy-prózában. Megjegyzendő, hogy a hét szál rózsa meg a cigányasszony magának A szakács című nagyszövegnek a belsejében is megemlíttetik mint skicc vagy emlékeztető cédula, A szakács megkísértése fejezetében (Aztán a piac, az AQUA BRAVA, a hét szál rózsa meg a cigányasszony...), de nem kerül sem részletezésre, sem kifejtésre vagy magyarázatra. Cholnoky László Prikk mennyei útja c ímű elbeszélésében ott szerepel az Aqua Lustralis , s a rózsa is, nemegyszer. A virágok, növények nagy számban tarkítják Hajnóczy szövegeit. Dimorphoteca. Viharvirág, idézzük ide a varázsvirágot, a titokvirágot A parancsból. Fényképek (a bonbonosdobozban!). Fotók is gyakorta szerepelnek a Hajnóczypróza lapjain (A szertartás, a Perzsia rémképsora, magazinfotói; a Jézus menyasszonya fényképalbuma stb.). Mostani szövegünkben a fényképhez az eltulajdonítás társul, akár csak a Kommuna című korai írásban a Chandler-kötet esetén.
