Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Cserjés Katalin: Kommentárok A szakács című hagyatéki szöveg újólag fellelt epizódjához (A szakács és a hét szál rózsa)
110 egy újabb Szakács -fejezet, akár a többi előző s a majd őt követő utolsó ( A szakács írni próbál). 3. Az átmentés kérdése: mi volt meg előbb: az Alkalmi munka (megjelent a Jézus menyasszo nya 1981-es kötetében) és a Nóra -e (a kötetbe nem került és hátrahagyott írások közt), vagy A szakács; avagy párhuzamos írásra, folyamatos, paralel zajló változatok keletkezésére kell gondolni? Mennyire lehetséges a datálás ezeknél az egymáshoz időben oly közel álló, átfedésben lévő szövegeknél? Ez azonban már jelen tanulmány témáját érinti. A Nóra 1977-re valószínűsíthető, valamivel későbbi lehet A szakácsnál, s a Perzsia a maga fenti kezdő időpontjával akkor a két érintett szöveg közé ékelődik, legalábbis az írás megkezdését illetően. A Nóra feldolgozta viharos szerelem, mint megtudtam, életrajzi tény, a Perzsiá ban rá már csak utalást találunk az első lapon, mely lap egyébként éppen időugrásaival, időszámlálásával, szintáthágásaival és tömörítéseivel képeszti el olvasóját ; A szakács is erős részeket hoz ebből a kapcsolatból. A Perzsiát idézem: „Július közepétől november végéig rövidebb megszakításokkal részeg volt, nem írt egy sort sem. Ezt megelőzően valami furcsa, felemás kapcsolatba keveredett egy tizenkilenc éves lánnyal, amelyet egy kívülálló joggal ítélhetett volna eszelősnek, és ráadásul vérre ment a dolog; főként a felesége és az ő vérére; a lány viszonylag sértetlenül került ki ebből a zűrzavarból.”3 A Perzsiába tehát már nem írja bele Hajnóczy a Nóra-szerelmet; a Nóra arról szól; A szakácsnak ez csak mellékmotívuma, de át van itatva vele, összefüggő részletek által. Felvetődik a kérdés, hogy Hajnóczy dolgozott-e párhuzamosan több szövegen is. Erre nem tudok határozottan válaszolni. Kisszövegeken, pár oldalasokon talán igen, írhatta őket egyszerre, egy időben, de ez is inkább gyors egymásutániságot jelenthet: megír egyet, s megy tovább. De mintha A szakács utolsó fejezetét abbahagyná a rég keresett hívószónál, és attól kezdve már csak a Perzsiá t írja. Nehéz elképzelni, hogy a Nórá n, A szakácson és a Perzsián párhuzamosan dolgozott, mikor oly erősek az átfedések, határsértések a szövegek közt. Minek írná háromszorozva? De a Nóra önállósága igen nagy! A Perzsia, ez a remek mű, feltételezhetően minden egyebet kizáró koncentrációt igényel. A legszórtabb, legszertelenebb, kaotikusabb A szakács, de sok minden van benne, ami a másik kettőben nem lelhető fel: nem nevezhető így csupán werk -műnek, alárendelt gyakorlatnak. Érdemes-e most már a datáláson elmélkedni, kísérteni a lehetetlent, nem helyesebb-e szövegbokrokban, -blokkokban, -családokban gondolkodni a hamarabb-később kérdéseinek való meddő nekiveselkedés helyett? A szakács lapszáma jóval meghaladja a Nórá ét: 45 oldal, s ez már az elbeszélés elfogadott méreteit is túllépi: kisregénynek indul inkább. Indul , mert bármilyen hosszú viszonylag A szakács, a Nórá nál is sokkal kevésbé végleges szöveg. A szakács végét nem másolom ide: világos, hogy a szöveg egyszerűen abbamarad, abbahagyódik. A szerző itt leteszi (félregurítja, leejti) a tollat, hogy valami mással, máson folytassa: egy másik szöveggel, s hihetünk Reményi József Tamásnak, hogy ez a másik szöveg a hirtelen megtalált alapötletű (A szakács írni próbál) Perzsia lesz. De ez sem ilyen egyszerű, mert a Perzsia (mely egyébként jóval hosszabb A szakácsnál is: 66 oldal) szerkesztettsége és tematikus tudatossága messze meghaladja előképeit, s csakis a remekművek keletkezésének csodaszerűségével magyarázható. 3 Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából. Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai . Összeáll. és jegyz. †Mátis Lívia és Reményi József Tamás. Osiris Kiadó, 2007. 169.
