Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Lőkös Péter: Egy emigráns német újságíró a harmincas évek Magyarországáról
80 ség van, de látszik, hogy a városházán is emberek dolgoznak, akik megteszik, amit lehet. Ezen túlmenően tizennégy karitatív egyesület gondoskodik az öregekről és a betegekről.21 Felkereste Pécset is22 , ahol meglátogatta a szénbányát, amit modernnek és biztonsá gosnak nevezett.23 Külön kiemeli, hogy a pécsi bőrgyár Palesztinába is exportál, és hogy az ottani zsidó telepek létesítése kifejezetten jól jön a magyar exportnak. Természetesen meglátogatta a Zsolnay gyárat is, ahol az igazgató kalauzolta.24 Beszámol arról is, hogy az egyetemen a város kifejezetten arra képeztetett ki nagy számban tisztviselőket, hogy azok a „nagyvonalú munkanélküli segélyt” megszervezzék. Egy egykori kaszárnyában nagy műhelyeket létesítettek, amelyekben kb. 450 ember – kivétel nélkül korábbi munkanélküliek – dolgoznak, mégpedig olyan munkát végeznek, ami nem jelent konkurenciát a város iparosainak. Magát az üzemet is munkanélküli értelmiségiek vezetik és óvoda is működik itt. Sőt a város szélén fiatal munkanélküliek kis házakat építenek eddig koldulásból élő idős emberek számára, akiket egy központi konyháról látnak el.25 Szegeden is járt26 , ennek kapcsán elragadtatva ír a Pick szalámigyárról, ahol szintén az igazgató kalauzolta.27 Érdekelődött a tudomány és a művelődés iránt, így meglátogat ta Szentgyörgyi Albertet és elismerően szól Klebelsberg Kuno itteni tevékenységéről.28 Kogutowicz Károly geográfussal, az egyetem tanárával meglátogatta a Szeged környéki tanyákat, pozitív benyomást szerzett a tanyasi iskolákról.29 Nem feledkezett meg a triano ni határok okozta gazdasági problémák megemlítéséről sem.30 Debrecent31 úgy nevezi, hogy „die ungarischste aller ungarischen Städte”, vagyis min den magyar városok legmagyarabbika. Nagyon kíváncsi volt a pusztára, elbeszélésekből, elgiccsesített operettekből és rossz filmekből ugyanis úgy sejtette, hogy e hamis visszfény mögött valami rendkívülinek kell rejtőzni. Részletesen be is számol hortobágyi kirándulásáról, objektívan, de azért némi romantikával.32 Debrecenben fogadta a kereskedelmi kamara elnöke, akitől megtudta, hogy a gazdasági világválság és az időjárás sok kárt okozott az utóbbi években a környéken. Szól a klinikákról is, amelyeket a legmodernebbnek nevez.33 21 Uo., 2–3. 22 Lachmann, Fritz. R.: Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte. II. Pécs . In: Pester Lloyd, 1935. április 14, Morgenblatt. 1–4. 23 Uo., 2–3. 24 Uo., 3. 25 Uo., 4. 26 Lachmann, Fritz. R.: Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte. III. Szeged . In: Pester Lloyd, 1935. május 5, Morgenblatt. 1–5. 27 Uo., 2. 28 Uo., 2–3. 29 Uo., 3–4. 30 Uo., 5. 31 Lachmann, Fritz. R.: Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte. IV. Debrecen und die Hortobágy . In: Pester Lloyd, 1935. május 19, Morgenblatt. 1–5. – A Debreceni Déri Múzeum 1935-ös évkönyvében a múzeum vendégkönyvébe bejegyző ismertebb személyek között – mint például Stein Aurél, Ráday Gedeon, Imrédy Béla, Lázár Andor, Kozma Miklós – felsorolják Lachmannt is. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935. Összeállította Sőregi János. Debrecen, 1936. 99. 32 Lachmann, IV., 1–2. 33 Uo., 3–4.
