Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 5. szám - Csehy Zoltán: Indázó futamok magyar csákányra (Kastélynapló 2.)

72 lélekhez tartozó test mikrokozmosza, és mint egy nagyon szerves testrendszer sejtstruktúrája. Testszerkezet és lelki higiénia összhangja. Szelepcsényi első Pázmány-portréjának verse az 1636-os prédikációskönyvhöz pontosan érzékelte­ti a test–lélek probléma folyton-folyvást elevenen tartott diskurzusát: Itt ez a kép Pázmány arcát formázza, a testet, lelki tükörként vedd kézbe tudós szövegét! Pázmány temetésén a pozsonyi dómban Szelepcsényi mondta a latin gyász­beszédet. Csak úgy tekeredett a szintaxis tömjénje, a hitetlenkedő coniunctivus irrealisok mirrhája, a mennybe tartó mondatok illata. Ő maga Mariazellben van eltemetve, sírverse: György voltam, Pohronitz Szelepcsényi idáig, tetteim ismerték széles e föld kerekén! Császárom s a hazám szónok-követének elismert Dacia, Róma, Bizánc, s persze, a lengyelek is. Pannon helytartó, s kancellár lettem ugyancsak, Esztergomban várt engem az érseki szék. Trák zsarnoktól joggal tartott Bécs, a Királynő, s gazdagságom okán nagy diadalt aratott. Szent védfallá lett s örvendez is annyi szegénnyel, császár, harcos, pap s koldus is így menekült. Rendre ezerhatszáz esztendő telt el odáig, s nyolcvanöt évet adott ehhez az ég kegye még, már a kilencvenkettediket töltötte be sorsom, s Lettowitz, itt halok én, elvisz a morva vidék. Onnan Máriacellbe, az ég közelébe hozattam, itt kívántam már élni korábban is én. Ebbe a sírba rakott rokonom, vérem, Maholányi János, e szarkófág rejti a holttetemem. * * * A csákányi kastélyban Reguly Antal, „észak Kőrösi Csomája”, a vogul, osztják, cseremisz és csuvas népköltészet és folklór feltérképezője is élt, vagy legalábbis ide levelezett „haza”. Apja, Reguly István a zirci cisztercita apátság ügyvédjeként került az apátsági birtok kastélyába. Reguly Antal és sógora, Korizmics László mérnök 2006-ban közös emléktáblát kapott. Reguly István egyik Toldy Ferenchez írt levelében írta le fia északi érdeklődésének egyik leglényegesebb hozadékát: „Helsingforzban az egyetemi Rector és Professorok által szívesen fogadtatván, azonnal tanító segédségével a’ finnus nyelv tanulásához fogott, nép közé ment, annak gyakorlati megtanulására és annyira teve előmenetelt, hogy búvárkodá­sa tekintetéből Helsingforzi tudós társaság tagjává neveztetett első ottlétekor.” Valószínűleg volt olyan korszak, amikor a magyar nyelvrokonságról ezen a tájon tudtak a legtöbbet. * * *

Next

/
Thumbnails
Contents