Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Gömöri György: Január: végre havazik; Kánikula, Pécs 1981 (versek)
28 Gömöri György Január: végre havazik A rádióban lassú lantzene – és kinn a kertben mintha kezdene bőségesen havazni. Ha hull a hó, gyerekkoromba visszaringató emlék az, emlék s tapasztalat: meddig görnyed a lomb a hó alatt és hol találnak magot a madarak? Unokám kóstolgatja: „jaj de jó, ennivaló a sűrű, tiszta hó!” Ma még a legtöbb gyerek boldogabb, miért gondolna arra, hogy pár napon belül ebből a sima, csillogó hólepelből csak néhány hókupac és merő sár marad. Kánikula, Pécs 1981 (Régi jegyzetfüzetből) 36 fok, vad kánikula, aki csak él, árnyékot keres, olvad az aszfalt, verejtékeznek ingujjas férfiak, hosszú hajú lányok. A gyűlésen a szónok tikkadtan tátog, míg a közönség bódult megadással megtapsolja. A dzsámi olyan, mint régen, de a város más, más, mint gyerekkoromban. Pállott csönd tölti ki a Teréz utcát, az udvaron petúnia, oleánder, de a szelíd nagymama sehol – most látom milyen szerény volt az a kis ház ahonnan 44-ben elvitték őket s ahonnan látni fönn a Havihegyen a Kálvária keresztjét 1981–2021