Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Füzi László: Kánon, újraértelmezett múlt és történetiség
105 Tanu-korszakot vizsgálták.14 Ezekben a munkáiban kidolgozta és alkalmazta azt a fogalmi hálót (korszakfogalom, hőstipológia, a műfajok sajátos vonásai), amelynek segítségével Németh életművének sajátos vonásait meg lehet ragadni. A Németh László-kutatás örök vesztesége, hogy korai, 1991-ben bekövetkezett halála megakadályozta a hiányzó két korszak, az indulási időszak és a sajkodi korszak monográfiáinak megírásában. Vekerdi László nem csupán Németh gondolkodásának szaktudományos hátterét értette, hanem azt a sávot is pontosan érzékeltette, amelyikben Németh gondolkodása létezett, s amelyikre vonatkozott. Németh regényei kapcsán írta: „...a parciális szintekre szakadozottságtól talált vissza regényírásában a népmese egyetemes idejéhez, ami – mondani se kell – nem azonos az emlegetni szokott »időtlenséggel«. A konkrét időben játszódó történet a népmesében mindig megtörténhet, bár sohasem fog megtörténni, tudjuk jól. Nem fog megtörténni, mert nem a megtörténés az értelme, hanem a helyzetértelmezés. Éspedig majdnem kivétel nélkül olyan helyzetértelmezés, amely nem zárja ki eleve a reményt.”15 A különböző közlések révén a Németh László halála után eltelt közel fél évszázad alatt hatalmas ismeretanyag halmozódott fel. Egyrészt a személyéhez közvetlenül is kapcsolódó irodalomtörténészek, kritikusok, így Domokos Mátyás, Kabdebó Lóránt, Rákos Péter, másrészt a náluknál fiatalabb irodalmárok, közülük, szinte a jéghegy csúcsaként Babus Antalt, Bakonyi Istvánt, Bertha Zoltánt, Cs. Varga Istvánt, Görömbei Andrást, Imre Lászlót, Kiss Gy. Csabát, Kulcsár Szabó Ernőt, Monostori Imrét, N. Pál Józsefet, Olasz Sándort, Szegedy-Maszák Mihályt, Tarján Tamást említem itt meg, számos fontos tanulmányban, könyvben foglalkoztak a munkásságával. Tényszerűen is rengeteg adat, levél áll rendelkezésünkre. Ismerjük édesapja, Németh József Napló ját és az első világháborús hadifogságára való emlékezését.16 Számos fontos levelezéskötet látott napvilágot, ahogy jeleztem, az első nagy kötet még az életműsorozat részeként, az azt követő három monumentális kötet már azon kívül.17 Ebben a négy kötetben összesen négyezerhatszáz Németh László által vagy neki írott levél található, az anyag részletes elemzése nélkül is elmondható, hogy ezek a kötetek a kutatók, de akár a tájékozódni akaró olvasók számára is a valóságos kincsesbányaként szolgálnak. Megjegyzendő, hogy az említett anyag csupán ízelítőt tartalmaz Németh László és Gulyás Pál levelezéséből, a megőrződött levelezés, négyszáznegyvenkettő 14 Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka , Szépirodalmi Kiadó, 1979 ; Németh László háborús korszaka (1938–1944), Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985; Németh László Tanú korszaka , Szépirodalmi Kiadó, 1990. 15 Vekerdi László: „Viharokra emelt nyárderű...” (Az Iszony – Égető Eszter – Irgalom trilógia világa), In.: Vekerdi László: A Sorskérdések árnyékában , Kalandozások Németh László világában, Új Forrás Könyvek, 1997, 146–147. 16 Németh József: Napló (1898–1911) , Hét év (1914–1921) . Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Füzi László, Magvető Kiadó, 1993. 17 Németh László élete levelekben , Németh László munkái, Szerkesztette, sajtó alá rendezte: Németh Ágnes, a jegyzeteket írta: Grezsa Ferenc, Magvető és Szépirodalmi Kiadó, 1993, majd: Németh László élete levelekben I. 1949–1961, II. 1962–1966 , III. 1967–1975 . A leveleket összegyűjtötte, szerkesztette: Németh Ágnes, jegyzeteket és az utószót írta: Domokos Mátyás, a szöveget gondozta: Duró Gábor, Osiris Kiadó, 2000.
