Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Monostori Imre: Németh László „szerelmes földrajza”
92 A vásárhelyi kútra Minden bizonnyal a hódmezővásárhelyi kapcsolatrendszer a legfeldolgozottabb és legismertebb Németh László „szerelmes földrajzá”-ból. Hiszen 1979-ben vaskos monográfia is született erről a különleges fontosságú írói és emberi éltető elemről Grezsa Ferenc tollából. Ennek a monográfiának az ürügyén írta meg Tárkány Szűcs Ernő saját emlékeit a Németh Lászlóval közös vásárhelyi évekről.14 Grezsa úti kalauzolása nyomán kibővíti és színesíti a vásárhelyi élménye ket, mind a Németh Lászlóét, mind a magáét. Mint néprajztudós ad eligazítást a város életének korábbi szakaszairól, kézzelfogható közelségbe hozva Vásárhely értelmiségi szellemmel beoltott paraszt polgári társadalmát és érzékelhetővé teszi a város értelmisége és művészvilága által kialakított különlegesen gazdag kulturális miliőt. Amit már Németh László is észrevett korábbi látogatásai során, s akinek nem volt idegen a város, sem a Tanyai Tanulók Otthona (a későbbi Cseresnyés Népi Kollégium), sem a református gimnázium, ahol nagy szeretettel fogadták be 1945 szeptemberében. Megjelennek ebben az esszében (is) az Égető Eszterből megismert magányosan is összehangolódó értelmiségiek, költők, művészek, s megelevenednek a kulturális élet egyes intézményei. Nem hiába nevezte „Boldogság szigetének” az író a várost, amely életében kivételesen fontos szerepet játszott. Írói világában úgyszintén. Már Grezsa halála után, 1993-ban adták ki Vásárhelyt egyik szép (még 1987-ben írt) dolgozatát a város irodalmi életéről.15 A szerző a tőle megszokott alapos sággal és pontossággal vezet végig a hely történetén és a belőle kinövő irodalmi élet fontosabb eseményein. Németh László itteni munkássága kiemelt helyet kap, a letelepedéstől a többszöri visszatérésen át a végleges búcsúig. Mint pedagógus itt bontakozott ki igazán, hogy aztán évekig folytassa és kiterjessze ezt a tündöklő szerepet. Megírja nagy jelentőségű A tanügy rendezése című tanulmányát, s több más pedagógiai esszé követi ezt az alapművet. Nem ellenséges a fennálló rezsimmel szemben, vállalja a szolgálatot minden erejével. Grezsa három írói periódust említ ebből a korszakból. Az első a vívódásé: milyen legyen a viszonya múltjához, s hogyan illeszkedjék be az új világba (1945–1947). Ekkori drámáinak szereplői a meg nem tagadás hősei (Széchenyi, Husz): egyértelmű tehát az író állásfoglalása saját múltját tekintve is. A második időszak (1947–1949) a szépíró Németh László kiugróan nagy műveinek a korszaka: az Iszony és az Égető Eszter születése. A harmadik periódus (1949–1953) a műfordítás időszaka: ebben az irodalmi tevékenységi körben is maximális erőkifejtéssel tevékenykedik. Maga a város és annak értelmisége vonzó volt Németh László számára. Mélyre ható élményt jelentett neki ez az értelmiség, és mindig kiállt a Budapest-fölény misz-14 Tárkány Szűcs Ernő: Németh László és Vásárhely. (Emlékek és jegyzetek) = Új Auróra , 1981. 3. sz. 86–100. 15 Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban . Hódmezővásárhely, [K. n.] 1993. A füzetet Olasz Sándor vezeti be, a bibliográfia pedig felsorolja Grezsa Hódmezővásárhellyel kapcsolatos írásait. A vásárhelyi évekről ld. még: Kristó Nagy István: Németh László, a nevelő = Köznevelés , 1979. okt. 19. 9–10. Mátyás Sándor: Németh László a vásárhelyi gimnáziumban (1945–48). = Csongrád Megyei Hírlap, 1975. márc. 23. Sipka Sándor: Németh László Vásárhelyen. In: A Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve. Hódmezővásárhely, 1970. 8–10. Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. In: Németh Lászlóemlékkiállítás. Hódmezővásárhely, Andrássy út 44. [Hely, kiadó és évszám nélkül.] 6–14.
