Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bartha Ákos: Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók
58 rózsadombi találkozón. Sőt, Püski Sándor úgy tudta, Szentiványi volt az „egyik adminisztrátora” a „nyíltparancsosztogatásnak”.14 A ma már elfeledett író a hetvenes évek elején arról is megemlékezett vallomásos kisregényében (csendőr vallatóinak tett kijelentéseit felidézve), hogy Mikó „adott egy zsoldkönyvet is. S a nyílt parancsot, hogy Pesten maradhatok. Azt mondta a százados úr, a lakásomon kell várakoznom. Ki sem mozdulhatok. (...) Mikó ötször is elismételte. (...) Annyit még [mondott], könnyen lehet, hogy Balogh hoz majd üzenetet.”15 Üzenet helyett azonban csendőrnyomozók érkeztek, akik az év utolsó napján saját lakásából hurcolták el Szentiványit. Ő volt az egyetlen résztvevője a Bimbó úti találkozónak, akit Mikó lebukása után – vagyis 1945 legelején – a nyilas hatóságok tartóztattak le és hurcoltak el. „Az összes fogoly fele katona, főként tisztek, mégpedig törzstisztek, úgynevezett kiska-parancsnokok, akik még a fogságban is komáztak a nyilasokkal, csendőrökkel” – panaszkodott a várbeli börtönviszonyokra.16 Kisregényében pedig hosszasan részletezte a zuglói Vörös Brigád tagjaként 1945 januárjában kivégzett Braun Évával – Braun Róbert szociológus lányával17 – folytatott állítólagos börtönbéli beszélgetéseit. 18 Szentiványit nem sok minden predesztinálta erre az antifasiszta szerepre. A saját korában másodvonalbeli „népi költőként”19 számon tartott poéta Gere bics Kálmán néven látta meg a napvilágot Veszprém megyében. Budapestre kerülve először cipészsegédként dolgozott, miközben a XII. kerületi nyilasok utóbb rettegetté vált csapatát is erősítette fél évig 1940–41-ben.20 Szentiványi költőként sem távolodhatott el a szélsőjobboldaltól. 1943-ban a Virradat munkatársa volt, 1944. június 1-én pedig mint a „megtisztult magyar szellemiség” népi reprezentánsa nyilatkozott új lapjának, az Összetartás nak. Másnap – kissé féltékenyen – a Magyarság méltatta „ízig-vérig nemzetiszocialista költőként”.21 1945 után Szentiványi a Nemzeti Parasztpártban futott be figyelemre méltó karriert mint Veszprém megyei párttitkár. Az ötvenes évek első felében aztán partvonalra került, így 1954-ben a sikeresebb pályatársaira érezhetően féltékeny férfit „alapvetően hazafias alapon” szervezhette be az állambiztonság. „Duna” a népi írók vonalán dolgozott, méghozzá megbízhatóan: 1956-ban sem inogott meg, ekképp újra publikálhatott és 14 Sári Katalin: Mikó Zoltán emlékezete (1910–1945) . Bp., Püski, 1996, 122. 15 Szentiványi Kálmán: Az üzenet. 16 . Veszprémi Napló, 1971. júl. 18. 4. 16 Kiegészítések a KEB-hez beadott beadványhoz. d. n. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 3.1.1. –B-91438 Duna, 19–21. 17 A Vörös Brigád nevű ellenállócsoport a színházi élet kevéssé ismert figuráiból verbuválódott. Történetük kedvelt témája volt az 1989 előtti irodalomnak. Vö. Bartha Ákos – Pócs Nándor – Szécsényi András: Egy hosszan „ébredő” túlélőművész. Zsabka Kálmán pályarajza (1897–1971). II . Múltunk 41 (2019), 2. 241–257. 18 Szentiványi: Az üzenet. 15 . i. m. 19 A Turul Kiadónál megjelent Keresztutak című kötetének méltatásához: Forrás, 1944/7., 125–126. Szentiványit nem említi: Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék . Püski, New York, 1983. 20 Zoltán Gábor levele a szerzőnek, Gerebics belépési kartonjának adataival. 2021. január 4. 21 Nyerges András: Makó szomszédja Jeruzsálem. Történelem, politika, sajtó, irodalom 1993–2013 . Pécs, Kronosz, 2014, 60–62.
