Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bálint Ágnes: A mester–tanítvány kapcsolat eltérő értelmezései Babits Mihály és Németh László feleselő regényeiben
46 lakását is megosztotta vele.5 Az ifjú Komjáthy hol „mélységes tisztelettel páro sult szeretettel”,6 hol fölényeskedő viselkedéssel viszonozta a Babits nyújtotta javakat, és életvidámságával, sokoldalú tehetségével színt vitt a magányos költő mindennapjaiba. A regény szerzetestanár főhőse gondjaiba veszi az elárvult fiút, és a magánykedvelő remetéből szenvedélyes nevelő válik. Tőle szokatlan módon magánórák, séták, beszélgetések révén közel engedi magához a fiút, akire hamarosan átragad tudós tanára lelkesedése a latin irodalom iránt. Pista szellemi fejlődésével párhuzamosan a szerzetes is transzformatív élmények sokaságán megy át, miközben a lét értelmének végső kérdéseibe ütközik. Joggal mondja Sipos a regényről, hogy „a legteljesebben ontológiai alkotás”.7 Németh László jól ismerhette a Timár Virgil fiá t, amikor annak ellendarabját, az Alsóvárosi búcsút az 1930-as évek végén megírta. 8 A regény egy nagyobb regény ciklus, az Utolsó kísérlet második részeként íródott , amely Németh terve szerint a főhős, Jó Péter fejlődésén át szemlélve mutatta volna be „a nemzet sorsát, lehetőségeit és bukását”, enciklopédikus igénnyel felvonultatva kora társadalmi valóságát.9 A hét kötetre tervezett regényfolyamból csak három készült el 193 7 és 1940 között. A történet szerint Péternek két év késéssel, de végül sikerül elérnie, hogy az apja gimnáziumba írassa. Az Alsóvárosi búcsú alapképlete rímel a babitsi regényre: a tehetséges, jóeszű fiút a piarista szerzetestanár, Jób Arzén kitünteti személyes figyelmével, és kezébe veszi szellemi fejlesztését. Kapcsolatuk mintegy négy éve során a serdülővé vált ifjú és mestere között kölcsönös tiszteleten alapuló barátság fejlődik ki. Nyilvánvalóak a két regény párhuzamai. Mindkettő egy képzeletbeli kisváros 10 szerzetesi iskolájának zárt világában játszódik, és egy kivételes mester-tanítvány kapcsolat dinamikáját rajzolja meg (természetesen sok egyéb mellett). A történet kezdetén mindkét fiú a tizenéves kor elején jár, a végén pedig érettségi előtt áll. Mindkét történet a huszadik század elején játszódik, születési idejüket tekintve Pista nagyjából tíz évvel idősebb csak Péternél.11 Mind a két fiú a másságával hívja fel magára későbbi mestere figyelmét: Pistát a származása körüli homály, Pétert a protestantizmusa különbözteti meg társaitól. Az iskolaévek során 5 Ld. Sipos Lajos, Babits Mihály , Babits Kiadó, Szekszárd, 2008. 41. o. 6 Ld. Komjáthy Aladár, Babits tanár úr , Nyugat, 1924/7. 7 Sipos Lajos, Szövegépítés és szövegalkotás a Timár Virgil fia című regényben , In: Uő: Modernitások, alkotók, párbeszédek, Válogatott tanulmányok és kritikák, Savaria University Press, Szombathely, 2016. 264. o. 8 A továbbiakban az alábbi kiadás alapján idézem: Németh László , Alsóvárosi búcsú . In: Uő, Utolsó kísérlet I. Magvető és Szépirodalmi, Budapest, 1987. 199–493. o. 9 Németh László, Előszó . In: Uő, Utolsó kísérlet I. Magvető és Szépirodalmi, Budapest, 1987. 5–10. o. 10 Sót egy vízparti kisváros, Babits saját pécsi és bajai emlékei alapján gyúrta össze. Belia György, Babits Mihály tanulóévei , Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983. Vajt ot Németh László Észak-Magyarországra teszi, Vácot, illetve Esztergomot sejthetjük mögötte. 11 Vágner Pistáról pontosan tudjuk, hogy 1891-ben született, Jó Péter pedig a kommün idején körülbelül 19 éves.
