Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Hunyadkürti Soma: Eszmetörténeti kérdések Babits Mihály és Németh László kapcsolatában
42 Európában egyébként is meglehetősen általánosnak tekinthető, gondoljunk csak a varég-orosz, frank-gall, szarmata-lengyel, szász-kelta megkülönböztetésekre a nemzeti eredetvitákban.7 Ady politikai verseinek szóhasználata („úri szittyák”, „úri tatárok”) ezt a szembeállítást fejezik ki. (S érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy az „úrnak, magyarnak egyként rongy” kitételben az úr és a magyar különböző csoportokat jelöl-e.) Ugyanez igaz Szabó Dezső parasztkoncepciójára, a népi-urbánus vitában pedig ezért igyekezett Veres Péter különbséget tenni a nép és nemzet fogalom között.8 Hangsúlyoznom kell, hogy Babits nem elsősorban Németh László politikai koncepciójának tartalmát utasította el. Bár igaz, hogy a költő szabadelvű-konzervatív humanizmusa a nemzeti hagyományt történetileg kialakult szerves egységnek tekintette, amely egységet – Babits szemszögéből – a különböző politikai-esztétikai radikalizmusok megbontással fenyegették. Ennek hátterében Babits értelmiségfelfogásának (elitelméletének)9 arisztokratikus karaktere áll. Mind Babitsra, mind Némethre nagy hatást gyakorolt a két világháború közötti kultúrkritikai válságiro dalom, előbbi esetében Julien Benda, 10 utóbbiéban Ortega y Gasset és a német „konzervatív forradalom” gondolkodása.11 Közös vonásnak tekinthető az értelmiség perennialista értelmezése, vagyis az írástudóknak a klasszikus antikvitás óta fennálló értékőrző , kultúrafenntartó funkciója, továbbá a testületi (korporatív) vagy osztályalapú felfogás, amely szerint az értelmiség közös társadalmi jellemvonások alapján szerveződik. S bár az alapok közösek, vagy legalábbis nagyon hasonlóak, Babits és Németh útjai ezen a ponton elválnak egymástól. Babits az értelmiség politikai szerepvállalását és általában az irodalom politikai szemléletű megközelítését mindig ellenérzéssel szemlélte. Ebben közrejátszhatott az első világháború alatti és utáni politikai élménye. Babitsot ugyanis nemcsak háborúellenes verseiért fogták perbe a világháború alatt, hanem az őszirózsás forradalomban számos politikai-közéleti tisztséget vállalt, többek között a Nemzeti Tanács „közoktatási szakbizottságának” is tagja volt, s ebben a minőségében vázolt fel közoktatási reformtervezetet. A Tanácsköztársaság alatt pedig a budapesti egyetem professzorává nevezték ki – az egyetem tiltakozása mellett. Úgy tűnik, Babitsot – mint oly sokakat akkoriban – megérintette a forradalom ihlete, amelyben nem csak hivatali és elméleti-propagandisztikus szerepet vállalt, hanem olyan személyes magatartást is tanúsított, amely sem előbb, sem 7 Ezekben az ellen fogalmi párokban az első jellegzetesen a hódító-államalkotó, katonai vagy arisztokratikus, míg a második a letelepedett, földművelő, politikailag nem önálló népelem. 8 Még a kiugrott szerzetes, majd baloldali szociáldemokrata, majd a nyilasok közül kizárt anarchista és háborús bűnösként elítélt Málnási Ödön zavaros, ám sok szempontból érdekes könyvében is (A magyar nemzet őszinte története. Bp, Cserépfalvi. 1937) a jobbágyok (finn)ugorként, a nemesek pedig turániakként szerepelnek. Érdekes, hogy a könyvről éppen a Nyugat (!) közölt alapvetően elismerő kritikát. Lásd: Molnár Ákos: A magyar nemzet őszinte története. Málnási Ödön könyve. Nyugat. 1937. 7. 9 Elitelmélet alatt a weberi döntéshozatali elitet, hanem a mannheimi tudáselit fogalmát értem. 10 Margittai Gábor: Nyugtalan klasszikusok. Ars poeticák és arcpoétikák. Hagyománytudat Babits Mihály esszéművészetében. Máriabesenyő–Gödöllő. Attraktor, 2005. 64–74. 11 Csejtei Dezső: Nyílvessző és kör: Ortega y Gasset és Spengler hatása Németh László gondolkodására. Tiszatáj. (50. évf.) 1996. március. 74–83.; Békés Márton: A hagyomány forradalma. Németh László poli tikája. Bp., Kortárs, 2009. 55–80.
