Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Hadik András: Sümegi György: Lechner Ödön írásai című könyvéről
123 Operaház intendánsa, aki megbízta a színházépítésben járatos fiatal Medgyaszay Istvánt,17 hogy tervezze meg az átalakítást. A reprezentatív térben annyi módosítás történt, hogy az építész akusztikai okokból átalakította a zenekari árkot, és felemelte a csillárt. Az épület üzemi részében vasbeton födémmel váltotta fel a régi szerkezetet, és ezzel tetőtéri tereket nyert, 1200 négyzetmétert. A régi tetőforma viszont fennmaradt. Hogy akkoriban milyen gyorsan dolgoztak, tanúskodik az a tény, hogy július 8-án fogadták el a terveket, és október elsejére befejeződött az építkezés. Október 8-án újra megnyílt az Operaház. Az Építő Iparban a következő szöveg jelent meg: „Semmi csorbát nem szenvedett Ybl mester remeke, és semmi gáncs nem érheti Medgyaszay István építész kollégánkat...fölösleges és elhamarkodott volt a vészkiáltás.”18 Kutatóknak való csemegeként a fejezet végén mellékletként szerepel egy krakkói képeslap, amely a főtéren lévő posztócsarnokot (Sukiennice) ábrázolja.19 A címzett a Japán Kávéház művészasztala. A szöveg csupán a következő: Üdvözlet. Aláírta Lechner Ödön, Szinyei Merse Pál és Szmrecsányi Ödön (Lechner veje). A bélyegző pedig elmosódott. Tehát, hogy mikor és miért jártak a lengyel (galíciai) városban, azt titok övezi...Annyit tudhatunk, hogy 1908 után íródhatott, mert ettől az időponttól létezett a művészasztal a Japán Kávéházban. A második, harminc oldalas fejezet a Kortársak Lechner Ödönről címet viseli, és egy szűkebb válogatást tartalmaz a mesterre való visszaemlékezésekből, irodalmi művek ből. Ezt a válogatást az indokolja, hogy e nélkül nem járható körül Lechner egyénisége, sorsa, pályája. Természetesen szerepelnek szemelvények Herman Lipót Művészasztal c. könyvéből, így például az 1910-es kecskeméti látogatásáról, mely a művésztelep alapkőletételét követően zajlott le.20 Szerepelnek részletek azokból a regényekből, ahol (más néven) Lechner alakja is megjelenik: így a már ismert Molnár Ferenc-regény ( Az éhes város) Lénárt Istvánja; a művészettörténész és az író, Lázár Béla „Új csapáson” névvel nem szereplő, idős építőművésze mellett szerepel Harsányi Kálmán (1876–1929) költő, drámaíró, színikritikus A kristálynézők című regényében Ha ller Ödön néven. Nem nehéz ráismerni a Földtani Intézet tervezési taktikájára ( a regényben Hydrobiológiai Intézet) irodalmi túlzásokkal felturbózott története: „Annyi nyilvános pályázaton buktam már, hogy azt hittem, sohasem építhetek többé, mikor eszembe jutott, hátha észrevesz egyszer engem is a zsűri, ha valami végtelenül banális, ósdi dolgot csinálok. Megcsináltam, észrevett. Mikor már elfogadták ezt a szörnyűséget, amelyet annyira utáltam, lényegtelennek látszó változásokkal új tervet nyújtottam be. Elfogadták. A szűkebb bizottság elé már a harmadik terv ment, s ugyanakkor a negyedikhez kilincseltem híveket”. 21 ...Lehet, hogy Lechner így szerette volna, - mindenesetre a Földtani Intézetnél két tervet ismerünk: a pályázaton első díjat nyert unalmas tervet, és azt a sokkal izgalmasabbat, amely megvalósult. Érdekes az a szemelvény, amely Paris Anellának (1899–1974) – Rippl-Rónai József nevelt lányának – visszaemlékezéseiből vett idézet: „... Lechner Papszi bácsi (így nevezték a fiatalabb művészek) nem étkezett a házon kívül, de mindig ott találták már őt a Japán Kávéházban, megszokott ablaka sarkában, ahonnan figyelte a jövést-menést. Sokszor, amikor bementünk mi is feketézni, magához intett, és az asztalon már előkészített két Calvil almával vagy kanadai ranettel ajándékozott meg. Előfordult, hogy nem mentünk be, akkor 17 Medgyaszay István (1877 Bp., 1959 Bp.) 18 Közli: Potzner Ferenc: Medgyaszay István . Holnap Kiadó Bp, 2004. 19 p.141. A Szépművészeti Múzeummal összevont Nemzeti Galéria adattárában találta Sümegi. 20 p.162–163. 21 p.167.
