Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Standeisky Éva: Kassák álommegjelenítései
63 a sötétben, s miután így a part mentén megkerülte a fél világot, s hirtelen, mintha céljához érkezett volna, vagy száz hatalmas keréken kigurult a szárazföldre, s mint valami szörnyű pók folytatta tovább az útját az erdő felé, melynek a tisztásán két szarvasbika viaskodott.” Az Angyalföld kisfiú alakjának éber álma: „...gyufaskatulyahajón utazott a távolságok felé, amik valahol a külváros por- és füstfelhői mögött ragyoghattak. Úgy érezte, hogy a hajója nem vízszintesen, hanem fölfelé úszik, mert úgy képzelte el, hogy a tenger, az valahol a magasban van. Olyan fehér és úgy ragyog, mint a dobozgyár bádogteteje. A hosszú úton egész idegen emberekkel s egészen különös, ezüstszőrű és tarkatollú madarakkal találkozott. A csóka is ott volt, akit a suszter pinceműhelyében szokott látni, csakhogy most négy lábon táncolt, mint a berúgott kocsisok, s a csőre olyan volt, mint egy nagy sárgarépa. Mikor megunta a táncot, akkor fölszállt egy muskátlira és emberi hangon énekelt. [...] Szólni akart a csókához, de az már elfordult tőle, s mint valami ládát, hátára vette a tengert, amibe pedig ő már éppen bele akart lépni.” Az Álomvalóság verscím ellentmondásos értelmű. Ugyanez az oxymoron megjelenik a szövegben is. A költemény vége: „Szeretnék visszafordulni, de az álom valósága fogva tart / s a gyermek is csak álom, akire rossz óráimban gondolok, / könnyű szédületekben emlékszem rá, amint ott feküdt a fehér párnáin / a város kőmedrében és a napsugár játszott szőke fürtjein.” Gyermeki fantáziálások, éber álmok leírását olvashatjuk a Karácsonyiék című regényében is, amelyek Kassák számozott verseinek szabad asszociációira emlékeztetnek: „a ló röpülni tud, a szamár szebben énekel, mint a kanári madár, a muskátlinak nem a virága, hanem a gyökere van kint a földből, s ebben a kusza világban [...] az édesanyja az óriási repceföldeken úgy jön-megy, fején a mosóteknővel, mintha díszes öltözékben, lakkcipőben, tollas kalappal a paradicsomkertben sétálna.” Gyerekálom-leírás a Félálomban című öregkori Kassák-versben: „lassan észreveszi / a jólismert falban megnyílik egy ajtócska / keskeny nyílásán láthatatlanul megszökhet. / Azon a réten fut át hol labdázni szoktak / csupa kék vörös sárga körülötte minden / talán rózsák ezek vagy pillangók nem tudja / majd egy csigalépcsőn száll alá tárt karokkal. / Ó milyen nagyszerű ez mintha madár lenne / s csak később látta vagy száz gyerekkel együtt ért / a kútba hol fehér nyírfaerdők remegnek / távolabb egy bokor ringatja virágait / tapintani akarja s ekkor váratlanul / őt karolja át valaki...” A galamb ünnepé ben tobzódnak a kassáki álomjelképek – emlékképek: „Fölébredt a gyermek és mosolyog / mint aki még nem érkezett meg hozzánk egészen / szemei nyitva de más vidék tükröződik bennük / s a nagy csönd vize mossa lábait. / Fölkiált örömében s a hangját / messzi idegen tájakról hallani. / Csak lassan lassan ismeri meg / a zománcos nagy tálat az asztalon / s hogy piros és sárga gyümölcsök illatoznak benne. // Az anyja szólítja most / ölébe emeli és megringatja / mintha ladikban ülnének / valahol a beteljesüléstenger hullámain. / Mit is kívánhatna még e csöppnyi test / álmok sűrűjében veszteglő lélek. // Két fehér szárny veri az ablak üvegét / bejönne a madár hogy hírül hozza / szép nyári nap lesz ma / pünkösd vasárnapja / jólélek fogadd magadba.” A szerelemről szóló álomemlékekben olykor már a vers címében is ott az álom: Álomliget, Álomjáték . Az Álomliget Anna-vers: szerepel benne az Anna keresztnév. (Kassák nőideálját, akivel azonosságot érzett, Annának nevezte. Az ő Annája mögött nincs Anna nevű múzsa. Anna Kassák műveiben a tökéletesség – a szimmetria, a teljesség – szimbó luma; maga a Kassák név is összefüggésbe hozható Annával, hiszen elölről és hátulról olvasva is ugyanaz a hangalakja.21 ) Az Álomliget ben a kakas a megvalósuló testi vágy szimbóluma. A négy közül az első versszak: „Hát újra itt vagyok már e régi tájon / babérfák között egy napsütött ligetben / ami nem volt soha s tán most is csak álom / de élem én, hallom lépteim halk zaját / távolban kakas rikolt s az is nekem szól.” A vers a Költemények, rajzok című kötetben jelent meg, amelyet a költő maga illusztrált. Ebben egy egész oldalt betöltő, 21 Kassák Anna-verseiről részletesen írok a Kassák, az ember és a közszereplő című könyvemben. Gondolat, 2007.
