Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 2. szám - Kontra Ferenc: Levéltitok

33 az anyja. Hiszen máris besegített neki, a barátnői szájtátva hallgatták, hogy ő ala­pozza okkersárga olajfestékkel a naplementéket. De a kék egeket, a mezők zöld füvét is ő keni fel, ezzel szinte kész a fél vászon, utána jön apró ecsetvonásokkal az édesanyja, aki „művésznő”. De ezt a szót csak ők használták. A tornatanárunk mondta, akinek nem volt félnivalója, hogy a Rózsika csak giccseket tud festeni. A felesége a közeli városban dolgozott, aki ott adta fel egyébként is a leveleit, mert Rózsikát ki nem állhatta, ott fizette be a számláit is, zongoratanárnő volt a zeneiskolában; nekik egy napraforgótábla nyúlt el a nap­palijukban, Konjović Milan festőművész alkotása. Nem is átallották elmondani a véleményüket, hogy Rózsika csak egy amatőr, akinek ott van a helye a nap­raforgótábla végén, ami már nem is látszik a festményen. Amit ő művel, annak semmi köze az általa hangoztatott művészethez. De nem bántásból mondták el a véleményüket a postáskisasszonyról. Az volt a véleményük, hogy árt az emberek ízlésének, ha csak ezt látják. Mert feltűnt nekik is, hogy a városkában szinte vala­mennyi lakásban Rózsika képei lógnak. Ipari mennyiségben. A konyhák falain pásztoridillek és ismert festmények silány másolatai sora­koztak, rengeteg; és ami a leghátborzongatóbb: a dédszülők fekete-fehér igazol­ványképei alapján nagy, színes portrékat rendeltek tőle, módosabb környezet­ben, ünnepibb ruhában, mint ami valaha az alanyoknak lehetett. A tornatanár azt mondta, hogy ez kegyeletsértés és többszörös hamisítás, főleg a művészeté, mert csak a színeket látják az emberek. Még az arányokat sem találja el a mázoló, az arcvonásokról nem is szólva. Hétvégéken pedig látogatóba járt. Ahol valamelyik házastárs érintett volt vala­milyen gyanús ügyben, a házaspárok leginkább közös megegyezéssel vásároltak egy mutatós darabot a hálószobába vagy az ebédlőbe. Ezek már többe kerültek, hiszen embereket ábrázolni komoly művészi munka volt – Rózsika szerint; és a vászon meg az olajfesték ára is tetemes, a vaskos, gipszöntéses, aranyozott kere­tezésről nem is beszélve, mert a keretezőnek vastagon fog a ceruzája. Nagyon drágán dolgoznak, olasz alapanyagokkal. És ez a bibliai jelenet Salóméról magá­ért beszél, hát nem drámai? Keresztelő János feje az ezüsttálcán éppen ide illik a tálaló fölé. Rózsika ízlését senki sem merte megkérdőjelezni. Nem volt másik posta, és Rózsika tekintete elől nem lehetett kitérni. Mindenkinek akadt a városkánkban valami takargatnivalója, legalább egy aprócska fogyatékossága, egy kínosabb ügye, és az évek során lett legalább egy festménye a postáskisasszonytól. Apámat nem érdekelte a dolog, anyám éppen a húgommal volt terhes, az a tavasz megragadt az emlékezetemben, mert a vára­kozással teli időszak eléggé feszülten telt. Apám talán még rosszabbul viselte, mint a család többi tagja. Ráadásul még a délutáni focimeccsét is félbeszakította a váratlan látogató. A kutyánk csaholva jelezte az érkezését. Anyám azonnal fel­fogta, miről van szó. Kapcsold ki a tévét, förmedt apámra. Azért, mert ennek a némbernek éppen kedve szottyant benézni egy kávéra? De addigra már türelmetlenül kopogott a hátsó ajtón, és a kilincsen volt a keze. Még szerencse, hogy rendszeresen zártuk. Időt nyertünk, a helyükre kerültek a tárgyak, melyek nem egy kíváncsi szem elé kívánkoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents