Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 2. szám - Zelei Miklós: Egy igazlátó és a gazfickók (Tragikus farce szünet nélkül)

23

Nagy úr: – Ez az oltárom. A kivégzettek asztala. Belekarcoltam a keresztet a falba. Ideképzelem Szűz Máriát, Krisztust, a Szentlelket. Itt a mennyország. (Visszateszi a gyertyát a lámpa talpára és elfújja.)

Ennek itt a helye. Czéfó Lackó: – Megvertek egy rabot a múltkor, mert hangosan imádkozott.

Nagy úr: – Meghallották? Czéfó Lackó: – Elárulták.

Nagy úr: – A besúgók. Azt hiszik, hogy előbb szabadulnak, azért csinálják. De sose fognak szabadulni. Szükség van itt a besúgóra.

Czéfó Lackó: – Azt mondták neki, hogy gondolatban se merjen imádkozni. Ha meglátják a pofáján, hogy azt csinálja, kilökik a szemét.

Nagy úr: – Békében az emlékezetet gyilkolják, háborúban az embert. Most az emlékezetet is, az embert is. A börtöntemplomot is összetörték. Az oltárt eltüzelték. Az orgonát eltüzelték.

Czéfó Lackó: – Maga mindent tud?

Nagy úr: – Nem.

Czéfó Lackó: – Amit a királyról mondott, az szép volt. Vadásztak, nyilaztak, mulattak. Ezt mind látta? Nagy úr: – Mint a mennyországot.

Czéfó Lackó: – Hacsak úgy nem. Cigányok muzsikáltak nekik, ugye?

Nagy úr: – Nem tudom, hogy itt voltak-e már a cigányok.

Czéfó Lackó: – Mi mindig itt voltunk.

Nagy úr: – Hacsak úgy nem. Czéfó Lackó: – Most dzsalok kifele. Nagy úr: – Nehogy megfogják. Czéfó Lackó: – Viszek egy biciglit Annának. Nagy úr: – Annának?

Az ki?

Czéfó Lackó: – Zefír Anna, a szép szeretőm. Nagy úr: – A feleségem is Anna.

Czéfó Lackó: – Akkor megértheti. Köll neki egy szép bicigli. Már kinéztem.

Nagy úr: – Hol?

Czéfó Lackó: – Ott támaszkodik az eperfának a Csángur Miska udvarán a falunkban. Elhajtom én azt Annának. Börtönben vagyok, nem én vittem el. De ez se biztos. Máskor is láttak már olyan helyen, ahol sose jártam. Mindenre van tanú. De Annáért mindent megteszek. Nagy úr: – Megismerik a biciklit. Czéfó Lackó: – Cserélünk. Hoznak messziről másikat, ami meg a Csángur Miskától jön, az megy máshova. Nagy úr: – Imádkozom magáért.

Czéfó Lackó: – Csak senki meg ne hallja. Nagy úr: – Csak Isten.

Meg azért a Csángur Miskáért is imádkozom. Hogy tudjon másikat venni. Sose hallottam a nevét. Czéfó Lackó: – Ez orosz katona. Nem így hívják.

Nagy úr: – Hát hogy?

Czéfó Lackó: – Senki nem tudja. A háború alatt megsebesült a fronton. De nem nagyon. Addig kúszott, hogy talált egy halott magyar katonát. Ez volt a Csángur