Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Buday Bálint: Egy „avult műfaj” esélyei (Narrációs szereplehetőségek a Szőke Panniban)
131 balladában is képes a történetmondás naivitásáról az elbeszélés hogyanja felé fordítani a befogadó figyelmét.36 Végső soron Arany mégiscsak moralizál, de nem a történet szereplőiről mond ítéletet, hanem magáról az ítéletalkotásról. A három felvillantott kép által felvázol egy valóban bűnösért kiáltó társadalmi problémát a naiv falusi lány nagyvárosba kerüléséről és megrontásáról, majd mégis tartózkodik az állásfoglalástól, a látszólagos ítélkezés arra szolgál csupán, hogy kérdőjelet tegyen mögé. A befogadás mintha itt is – mint szerencsére már sok más ballada esetében reflektált módon – félreérti, leegyszerűsíti a különböző balladákban előforduló jelenségeket: Arany valószínűleg nem saját érzéseinek kivonása miatt fordul a ballada felé, hanem inkább úgy látja, hogy az elvont fogalmiság kifejezőereje korlátozott, a „tárgyi megfelelések” viszont fokozzák a költemények szuggeráló, kifejező erejét:37 „Már pedig a tárgyiasság ily esetben sem teszi azt, hogy a költő ne érezzen, hanem hogy érzése a leírt tárgy által jöjjön mozgásba; ha tájat fest, annak mintegy a lelkét, azt a varázst fogja fel, melyet az őrá gyakorolt, s hihetően másokra is éppen úgy fogna gyakorolni.”38 36 Tarjányi Eszter, i. m. 297. 37 Nyilasy , i. m. 103. 38 Arany János Összes Művei, XI. Prózai művek 2. S. a. r. Németh G. Béla. Bp., Akadémiai, 1968, 204.
