Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 11. szám - Füzi László: Az indulás évei (Töredékek a fiatal Buda Ferencről)

41

Hasonló, epikus jellegű ciklust később Buda nem írt. A szólás, a versírás értelme ekkor még nem kérdőjeleződött meg, ahogy írja, „szavai sohasem enyésznek... s túlnőnek a többin ... győzelmük már törvény”. A

fennálló hatalomról történelmi érvénnyel bíró ítéletet mond:

Kihűl a széttiport tüzek rakása,

bosszú vizel az elhagyott parázsra.

s lehányja részegen magát a Rend.

Ám végül majd az inga

visszaleng. (Kihűl)

Az állampusztai szürke határt Juhász Gyula mélabús alföldi költészetéhez hasonlóan írja le: „s amíg más arat / vagy tolvajkodni jár, minékünk marad / a szürkélő határ / s a táncos, szép halál”. Mindenekelőtt azonban József Attila emberi és költői példája uralja az akkori verseket. A képalkotás, s a fontos motívumok mellett a helyzet által meghatározott magatartás is József Attila világához kapcsolja őket. Buda versei öntanúsító és önmegszólító versek. Olyan világba került, amelyikben a külső világgal szemben mindenképpen egy belsőt kellett kialakítania, s azt felmutatnia. Ha nem ezt teszi, akkor kérlelhetetlenül legyűri, megsemmisíti az őt bebörtönző „államrend”. A mából szemlélve azt találjuk meglepőnek, hogy az önmagában vagy az erejében való kétely nem jelenik meg ezekben a versekben. Nem azt jelenti ez, hogy nem járta meg a poklok poklát, ezzel kapcsolatban újra felhívom a figyelmet a vonatkozó önéletrajzi írásaira, hanem azt, hogy a másik oldal nem tudta megingatni a meggyőződésében. De térjünk vissza a József Attila-i világhoz való kapcsolódásához. A kapcsolódás megfigyelhető az önfegyelmezés parancsában, és a költői szó- és képteremtésben is. De legalább ennyire fontos annak megértése, hogy a versek öntanúsítása a József Attila-versek öntanúsításával rokon, s az általa képviselt eszmény József Attila-teljességigényéhez kötődik, önmaga erejét mintegy József Attila világából építi fel. Ebből a szempontból a legtanulságosabb A

szó című, már említett verse. Ez a Tudod, hogy nincs bocsánat

hangját üti meg, megőrizve saját önállóságát:

Te nem lehetsz okos,

így vádjaidat vesd el,

s mert ember vagy, jogos vétkeid ne kövesd el,

majd a mindenséggel mérd magad parancsát szenesíti az állampusztai valósággal:

Dolgozz, igyál, egyél

s feküdje le este tízre.

Nyelved hegyéig ér

a félelem vasíze.

A fiatal Buda Ferenc képes arra, hogy József Attila nyitott kozmikus képeit zárttá tegye: „Messzehordó sineken / messzi kattog a szivem. / Csüngenek imitt / amott