Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Wölfinger Kitti: A rejtőzködés és a föltárulkozás rendje (Balla Zsófia: A darázs fészke)
132 többen köpnek a vers nyitott szemébe”36 ). Az esszék közül például A költészet használatának egy mondata tömöríti A formai etikája37 esszének az Értékrend del egybehangzó lénye gét, jelesül: „A vers maga: formaadás.”38 Balla költészetében az érzékelés nem a megnevezéssel kezdődik, hanem a megpillantással; ezt követi a formaadás, a szöveg létrehozása („A vers az a tekintet, amely a tárgy minden porcikáját szemügyre veszi, [...] de nem minden jegyét említi, hanem csak azokat, amelyekhez a megértés és a teremtés szándékát keverheti”39 ). A meghatározó költői kép ebből következően a metafora („A vers a – metaforába fogózva – a leírás és a kimondás [Aussage] között lebeg”40 ); az érzékelés formája az azonosítás, azonosulás. Az esszékben is. A szövegekben és a szövegek között. A Nőirodalom – Mi az? címűben a metafora metaforikus meghatározása a követke ző: „csak a metafora üti át az épp-így-lét páncélját, és visz magával valamit egy másik világból: úgy lényegül át, mint a só, a cukor. Amibe beleolvad, azt mássá is teszi: valami felfoghatatlan finomságú mennyiséget és minőséget ad hozzá a létünkhöz.”41 A Nemes Nagy-féle folyékony azonossággal szemben – „A hasonlat szüntelenül folyik”42 – a meta foráé statikus azonosság. Az első és az utolsó ciklus esszéinek témája döntően a származás, annak terheltségével összefüggő élmények. A fű és a Szaturnusz a létezők, így a lírai én kettős – földi-égi – meghatározottságát szemlélteti, amely a nézőpont kettősségét is eredményezi („egyszerre vagyok érzet és leírás [...] az átélés és az elgondolása”43 ). Az első ciklus A kettészelt jelen (Grazban Kolozsvár) című esszéje az azonosítás példája, ahogy az építészeti megoldások hasonlósága okán az érzékelés számára a két város egymás helyettesítője lesz. Ez történik A darázs fészke című első szövegben is, ahol Budapest és Kolozsvár lényegül egymásba („Budapesten élő Kolozsvár vagyok”44 ). A Haza járás a beszédhelyzet és a téma azonos ságából adódóan az utolsó ciklusból a Könyv a vízben, avagy Mit jelent Duna-menti népnek lenni? szöveget vonzza magához. A fényes háló és A vers hazája középső ciklusok a versre vagy a vers helyére mutatnak rá. Egymást értelmezik, amennyiben a fényes háló nemcsak a személyes, hanem az alkotói létet meghatározó kötődések metaforája, a szabadságot jelentő versé, zenéé, az erősebb 36 In: uo. 621. 37 Uő: A forma etikája. In: uő: uo. 231–235. 38 Uő: A költészet használata. Csordás Gábor verseskötetéről. In: uő: uo. 256. 39 Uő: A tárgy. In: uő: uo. 333. 40 Uő: A költészet használata. Csordás Gábor verseskötetéről. In: uő: uo. 260. 41 Uő: Nőirodalom – Mi az? In: uő: uo. 311. 42 Nemes Nagy Ágnes: A költői kép. In: uő: Metszetek . Bp., Magvető, 1982. https://konyvtar.dia.hu/ html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00137a/nemesnagy00168/nemesnagy00168.html 43 Balla Zsófia: A Szaturnusz bolygólya, avagy Melankólia és irónia. In: uő: uo. 354. 44 Uő: A darázs fészke. In: uő: uo. 10.
