Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Büky László: Irodalmi sakklépések – „Plem, plem”
83 lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn”. 30 Ilyen megoldással korábban Weöres Sándor is élt, bizonyos fajta összetett mondatokban használatos kötőszavak és a szenvedő ige képzőpárja a versszöveg: „Ha... | akkor... | ...tatik tetik”.31 Tehát az összetett mondatfajtákban lévő formális logikai következtetés szerkezetéből van olyan részlet, amelyik többféleképpen is tartalmassá tehető. Károlyi Amy egyik verskötetének címe is efféle megoldású: -talan, -telen.32 A sakk- vagy más játékok szabályainak az egyénen való elhatalmasodása humoros hatást kelt(het). Karinthy Frigyes egyik karcolatának hőse nem tud elaludni, „[a] napköz ben történt eseményekre gondol tehát, de semmi érdekes sem tudja megállítani, legfeljebb este az a két parti sakk, az határozottan érdekes volt. Ő váratlanul sakkot adott, oldalt állt a huszár, a vezért sem lehetett ütni, mert fedte a királyt, egy futóval leütött egymás után két parasztot.” Amint forgolódik az ágyban „[...] és a szoba sötét belsejébe mered. Két szék áll szemben az asztallal, az egyik oldalt fordul. Ejnye, ejnye, de kellemetlenül áll ez a szék! Miért olyan borzasztó ez a szék, el kellene vinni onnan. Hja, persze, világos, a szék huszárugrásnyira áll a szekrénytől, szóval a szekrénnyel le lehet ütni a széket, amivel sakkot adunk a kályhának. Csakhogy elöl van a köpőcsésze, az védi a széket, mégse lehet leütni. De mindenesetre jó lesz onnan elvinni, mert addig semmi se lesz az alvásból.” A komikus hatást a zárómondat azzal erősíti, hogy az ideges úr „[k]iugrik az ágyból és elteszi onnan a széket”.33 Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy Zweig Sakknovellá jában hasonló álla potú „dr. B.”: „Néha verítékes homlokkal ébredtem fel, és észrevettem, hogy álmomban öntudatlanul tovább játszottam. Ha emberekről álmodtam, azok is úgy közeledtek, mint a futó, a bástya, vagy pedig lóugrásokban.”34 Eluralkodhatnak más (elme)játékok is efféleképpen, amint Karinthy a keresztrejtvényről35 meg is írta, mindenki vízszintes és függőleges, valamint három-, vagy éppen hatbetűs szavakat használ ha kell, ha nem.36 (Karinthynak egyébként egy ideig Grätzer József , a rejtvénykirály volt a titkára, az pedig kritikatörténeti érdekesség, hogy Komlós Aladár a Nyugatban 1929-ben az írót mint „Karinthykeresztrejvény”-t aposztrofálja.) Karinthynak más írásai is vannak a sakkról,37 például karcolatban számol be a fiatal Szabó Lászlóval való játékáról, akit majdnem legyőz, állítólag Aljohin budapesti szimultánján is részt vett. A karinthys szándékos vesztés – a Kosztolányi-történettel szemben – célja retorikai túlzás (hiperbola), amely ironikus hatású. „– Az istenért – suttogja a futó –, ne tessék ezt húzni velem... Az ellenfél elveszíti a partit...tessék elgondolni, micsoda blamázs... most lett világbajnok... magyar dicsőség... a haza büszkesége... nemzeti érdek... Tessék gyorsan valami rosszat húzni és elveszteni...”38 30 Tandori Dezső 1973. Egy talált tárgy megtisztítása . Magvető, Budapest. 76. 31 Weöres Sándor 2008–2013. Mégegyszer az élet értelméről. In: Egybegyűjtött költemények I–III. Helikon, h. n. [Budapest.] III: 25. 32 Károlyi Amy 1972. -talan, -telen . Magvető K ön yvkiadó, Budapest. 33 Karinthy Frigyes 1958. Ideges úr elalszik. In: Az egész város beszéli I–III. Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1958. II: 285–288. 34 Stefan Zweig 1941. Sakknovella . Ford. Fónagy Iván. http://mek.oszk.hu/00500/00538/00538.pdf .) (2021. III. 16.) 35 Karinthy Frigyes 1958. Keresztrejtvény. In: Az egész város beszéli I–IV. Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest. III: 165–169. 36 Karinthy Frigyes 1958. Egy újfajta halhatatlanság. In: I . m . II: 231–233. 37 Karinthy Frigyes 1958. Sakkozók. In: I. m. II: 227–230. – Sakkozók 1916-ban – In: I . m . III: 395–396. 38 Karinthy Frigyes 1936. – Sakkoztam a bajnok csapat bajnokával. Színházi Élet XXVI. 38: 6–8. = https://epa.oszk.hu/02300/02343/01152/pdf/ (2021. I. 30.)
