Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Tóth László: Ahogy én… (Széljegyzetek elszelelt napokhoz 2019, 2020)
38 szerkesztősködtem... S vajon az efféle bődületeknél – és az írás további megannyi lilaságánál – hol voltam én? Átcsúsztak rajtam, vagy ezekkel a most kifogásolt részekkel akkorra Kati néni még nem készült volna el? De hol volt a kétségtelenül jó ízlésű F. J., aki a kötetet szerkesztette? Hát igen... az áramszünetek mindig valamilyen kalamajkával járnak... S az ember csak imádkozhat, hogy legalább az iméntinél nagyobbak kerüljék el őt... (2020. április 20., hétfő) Pisztoly Egyre gyakrabban érzem az Egy pisztoly csattant el Tóth Árpádjával: „Ennyi az egész? S ha ennyi, mi hát? / Alig volt – érzed – s alig lesz tovább. // Két érthetetlen közt a józan csendben / Ülsz, mint egy üres és hideg teremben.” A számvetés, számadás ideje lenne itt az én életemben is. S az „üres és hideg terem” valóságának késztetése már ez. Főleg ha azt veszem, Tóth Árpád alig volt túl a negyvenen, amikor 1927-ben ezt a versét írta, ráadásul egy évvel később már halott. Ha jól tudom, Füst Milán írta róla, hogy „Úgy halt meg, ahogy a madár leesik az ágról”. Ami az emberhez is egyedül méltó (illő?) halál... így halni meg... szinte a maga számára is észrevétlen... (2020. április 28., kedd) Másban Kosztolányi az 1914-es Modern költők előszavában a műfordításról: „Csiszoltuk a nyelvünket ilyen verseken, hogy saját bonyolult érzéseink kifejezésére gazdag és könnyed, tartalmas és nemes nyelvet kapjunk.” Ezt is helyettem írta le Kosztolányi. Nem egyszerűen nekem, felhasználásra, hanem a bennem megfogalmazatlanul, alaktalanul kavargó gondolataimat, (meg)érzéseimet, tapasztalataimat öntötte ilyfélén gondos és pontos nyelvi formába. Végül is van-e, lehet-e fontosabb tapasztalat az élet(ünk)ben, mint hogy sorozatosan másban ismerünk/döbbenünk magunkra... S hogy minden, ami történ(het)ik bennünk s velünk, másban s mással megtörtén(hetet)t már... Bár ez így meglehetősen ócska közhely... a saját életünk mégis sokkal kiterjedtebb... mint amennyi x évünkbe valóságosan belefér... (2020. április 28., kedd) Vers Az az igazság, hogy nem mindegyik igazi vers készül körzővel-vonalzóval. Nem egy ugyanis tele szabálytalanságokkal, elbillenésekkel, ide s oda kanyarognak is néha, mégis mániákusan célra tartanak. És mire a végére érsz, már biztosan tudod: körzővel, vonalzóval sem lehetett volna pontosabban. (2020. május 8., péntek) Gyürkőzés „... az író nemcsak ismeri a világot, hanem azt is tudja, hogy milyennek kell lennie” (Duba Gyula). Hát... nem tudom... Ha ismerné... nekigyűrkőzne-e
