Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 9. szám - Ludmán Katalin: Hajnóczy Péter Play-boy című szövegéről
91 Szoboszlay mind szellemi, mind testi értelemben kielégületlen marad, az olvasóban nem feltétlenül marad hiányérzet. Ami a szöveg olvasásakor nagyon is érvényes megtapasztalásokat eredményez, az az elbeszélés következetes szerkesztettsége, a felcserélésekkel űzött játék, és tegyük hozzá: a narráció humora is. Úgy gondolom, a Play-boy a Hajnóczy-hagyaték egyik legizgalmasabb darabja. Rövid formában, de kompakt módon illusztrálja az oeuvre fontos témáit, ráadásul a szerző prózapoétikájának egyik csúcsra járatott megoldását, a beágyazás különböző módozatait is részletes kidolgozottságban mutatja fel. A narratív beágyazás tipológiája tehát a Playboyban a következő: – az idézőjelbe tett, „szó szerinti” citátumok a narrációban (egy általános ideológia konkrét megfogalmazásai az ábrázolt helyzetre vonatkoztatva)23 – az elbeszélés és az elbeszélt történet öntükröző egymásba fonódása – a cím poliszémikus többszófajúsága. Ezen eljárás szerint szerveződik – a sokak által az életmű csúcsteljesítményének tartott – A halál kilovagolt Perzsiából című kisregény is, azzal a különbséggel, hogy ott terjedelmesebb szövegen, gazdagabb intertextuális értelemhálóval és paratextusokkal, illetve nagyobb időintervallumot átfogó cselekményre alkalmazza ugyanezt. Éppen ezért azt gondolom, a Play-boy az első novelláskötetek ( A fűtő, M ) után, de még mindenképpen a Perzsia előtt, esetleg azzal egy időben, 1977 és 1979 között keletkezhetett. A szövegátírásról: A Play-boy című hagyatéki szöveg két példánya volt fellelhető 2018 őszén, az ira tok tárolására rendszeresített cipősdobozokban, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékén.24 Mindkét szövegforrás a Play-boy címmel ellátott, feltehetően készre formált kispróza egy-egy változatát rögzíti. (A hagyatéki iratok több szempontú leírására elodázó stratégiájaként írja le, s a sztriptízhez hasonlítja, s állítja mindkettőt szembe a gyönyörszöveg perem és szakadás tapasztalatával: »Egyik esetben sincs sem szakadás, sem perem: fokozatos feltárulás van: az izgalom abban a reményben sűrűsödik, hogy megpillantjuk a nemi szervet (a kollégista álma) vagy megismerjük a történet végét (regényes kielégülés).«” A barthes-i terminológia alapján az anya-fiú kapcsolat szerepeltetése is új értelmet nyer. Az alábbiak szerint a Play-boy t olvasás-allegóriaként is értelmezhetjük: „Barthes a »Szöveg«-korszak írásaiban Kristeva és Lacan nyomán az olvasó alany és az olvasott szöveg, az Én és a Másik megkülönböztetlenségét, differenciálatlanságát fedezi fel, s mindezt csecsemő és anyja viszonyán keresztül képzeli el: (...).” Z. Varga, Zoltán, „A vágy lokalizációja és az olvasás öröme: test és erotika Roland Barthes olvasáselméletében”, Literatura , 42. évf. 4 sz. (2016): 299–309. 23 Amennyiben elfogadjuk, hogy az idézés ugyancsak a metaleptikus szerkesztés behelyettesítő logikáját követi . 24 A dokumentumokat Reményi József Tamás adta át az intézményben működő, Cserjés Katalin vezette csoportnak, 2010-ben. A Hajnóczy-életmű újraolvasása iránt elkötelezett hallgatói kör azóta Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely néven őrzi a terjedelmes anyagot. Tevékenységükről több tanulmánykötet és jó néhány szövegközlés tudósít. A teljesség igénye nélkül: „Partizánok (filmvázlat)”, Tiszatáj , 12. sz. (2010): 50–55., „Árulás”, Palócföld , 57. évf. 1. sz. (2011): 41–45., „Föloldozás”, Kalligram, 5. sz. (2011): 72–73., „Jézus”, Jelenkor , 11. sz. (2011): 1183–1187. (kiad. Hoványi Márton) Az iratokat 2019 őszén a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár egyik szobájába helyezték át az egyetem épületéből.
