Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 9. szám - Ludmán Katalin: Hajnóczy Péter Play-boy című szövegéről
88 vagy a magazinban bizonyára fellelhető női testek látványát minősíti, hanem a történetek dramaturgiájára és a készítők („művészek?” ) szándékaira kíváncsi. A feltárás-elhallgatás kettős természetéből eredő feszültség azonban mintha minket, olvasókat is kompromittálna. Bár az erotikus részleteket távolról sem látjuk a maguk teljességében, az olvasó mégsem szabadulhat a voyeur szereptől. A történetsíkok egybecsúsztatásával – ha tovább olvasunk – kénytelenek vagyunk végignézni, ahogyan Szoboszlay az általa olvasott magazin szereplőjévé válik.14 Ez az effektus a Play-boy szö vegét is a pornó műfaji keretei között teszi olvashatóvá. Mi magunk tehát arról olvasunk pornónovellát, ahogyan valaki pornónovellát olvas.15 A narratív beágyazás e módja arra ad lehetőséget, hogy az elbeszélés egyúttal saját dramaturgiáját is tematizálja.16 Az elbe szélt történetbe ágyazott történet kompozíciós potenciálja mellett segít érvelni az is, hogy a főhős figyelme kétirányú. Egyszerre mutat az elbeszélt történet irányába és az elbeszélés önmagát olvasó értelemszintje felé, amikor Szoboszlay nemcsak a magazint vizsgálja a tudományos kíváncsiság ironikussá tett perspektívájából, hanem saját magát is. Aktuális élethelyzetét és magatartását is felcímkézi: „mocsári-lét”, amely „maradéktalanul kielégíti” – állapítja meg a felütésben. A szöveg címét is három különböző értelemszinten olvashatjuk. A ’play-boy’ mint kifejezés tehát egyszerre utal a történet tárgyául választott magazinra, Szoboszlay alakjára és az elbeszélés pszeudo-műfajiságára. Azonban a kéjlegény-főhős meztelenségéről is csak átvitt értelemben beszélhetünk. Elsőként a lerészegedést, a kontroll, és vele együtt a személyes méltóság elvesztését, feladását jeleníti meg a szöveg, miközben képet kapunk a házasság minden bizonnyal kudarcos alakulásáról is, míg végül az anyával való találkozás kasztrációs gesztusával zárul az történet.17 A beteljesülés az elbeszélés és az elbeszélt események szintjén is ellehetetlenülni 14 A „kukkolás” a szemlélő szempontjából az egyik legjellemzőbb perspektíva a pornográfia műfajában. Főként Klaniczay Gáborra hivatkozom, aki hármas tipológiát állapít meg. Ezek egyike a „voyeur”: „(...) amikor a néző »voyeur« (kukkoló) módjára kilesheti valakinek a lencsevégre kapott meztelenségét úgy, hogy a modellnek (legalábbis a kép tanúsága szerint) erről fogalma sincs.” Klaniczay Gábor, „Nők a falon. Az aktposzter ikonográfiája” in Klaniczay Gábor, Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években, 243–269. (Budapest: Noran, 2003), 250. 15 Felmerül a kérdés, hogy vajon egyszerű öntükröző eljárás (mise en abym) vagy belső metalepszis az, amit a szöveg alkalmaz. A két eljárás között Dorrith Cohn tesz különbséget, egyebek mellett annak függvényében, hogy egyik vagy másik eljárás milyen típusú szorongást vált ki az olvasóból. Cohn szerint a belső metalepszis – a „kép a képben” eljárással szemben – nem egyszerűen a végtelen regresszus alakzata, hanem olyasvalami, ami meglepetést keltve, egyedi módon játszódik le. „Azt hiszem, joggal jegyezhetjük meg azt is, hogy más, a fikció realizmusának illúzióját meghiúsító és valószerűtlenséget keltő modern eljáráshoz nem kapcsolódik semmilyen ehhez hasonló szorongás” – írja. Cohn példája Julio Cortázar Az összefüggő parkok c. szövege, amelyben azt tartja igazán zavarba ejtőnek, hogy a szöveg képzeletbeli valóságában megszűnik az olvasás általi világ és a valós világ kettősségének tudata. Azt gondolom, hasonló belső metalepszis szerint szerveződik a Play-boy szö vege is, hiszen a főhős (és ezzel maga az elbeszélés is) végül „feloldódik” saját látomásában. Erről bővebben: Cohn , Dorrith, „Metalepszis és mise en abyme” ford. Z. Varga Zoltán in Narratívák 6. Narratív beágyazás és reflexivitás, szerk. Bene Adrián és Jablonczay Tímea, 113–123. (Budapest: Kijárat Kiadó, 2007), 121. 16 Tóth Zoltán János, a pornó(film) realista ihletettségét problematizáló tanulmányában érvel amel lett, hogy a pornó saját médiumának kérdéseit tematizálja. Film és irodalmi szöveg hasonlóságait és különbségeit a pornó műfajában most nem részletezném, mindössze a műfaj öntükrözésre, önleleplezésre alkalmat adó jellegét szeretném hangsúlyozni. Ld. Tóth Zoltán János, A pornográfia esztétikai ideológiája, hozzáférés: 2021.05.31. http://acta.bibl.u-szeged.hu/32083/1/szovegek_012_096-102.pdf 17 Egy referenciális olvasat szempontjából érdekes adalék lehet, hogy a férfi-anya kapcsolatban feltáruló, kielégítetlen szeretethiányra utaló tendenciákat többen is felfedeztek a szerző személyiségében.
