Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 9. szám - Lengyel András: „A József Attila-filológia crux-a” (A csodaszarvas datáláshoz)
52 Lengyel András „A József Attila-filológia crux-a” A csodaszarvas datálásához I. Szöveg és időrend József Attila A csodaszarvas című verse – a költő életében először és utoljára – 1933. augusztus 4-én jelent meg A Hír című obskúrus hetilapban. A verset több mint három és fél évtizeddel később, 1969-ben Hárs László fedezte föl és közölte újra (Ismeretlen József Attila-vers egy hajdani bulvárlapban. Népszabadság, 1969. dec. 7. mell. 9.). Örömét, hogy „új”, addig nem ismert költeményt adhatott közre, némileg beárnyékolta zavara: úgy érezte, valami nincs rendben A csodaszarvas sal. A versben, írta, „alig-alig ismerhető fel az 1933-as József Attila, A város peremén, az Óda, az Elégia költője. Viszont néhány sora, az egésznek lüktetése erőteljesen utal a korábban keletkezett Regös énekre. [...] és egész Kalevala korszakára. Így valószínűnek látszik, hogy korábbi, 1933 előtti versről van szó.” De a „többi már a József Attila-kutatók dolga. Bogozzák és elemezzék ki ők, hogy a vers melyik költői korszakából való, s hogy miképpen helyezhető el az életműben.” Bokor László, aki akkoriban a legszorgalmasabb József Attila-kutatók egyike volt (ő gyűjtötte össze például a kortársak megnyilatkozásait is), gyorsan reagált is Hárs leletére (Népszabadság 1969. dec. 14.), s úgy vélte, a vers jóval korábbi 1933-as megjelenésénél. Nem illeszthető be a 33-as versek közé. „A vers [...] 1930-ban keletkezhetett”, állítja Bokor, „s az említett körrel [tudniillik a Bartha Miklós Társasággal] való szakítást fejezi ki. 1930 őszén új közösség igényének kifejezési vágya foglalkoztatja József Attilát: tagja lesz az illegális kommunista pártnak.” (József Attila és „A csodaszarvas”. Népszabadság, 1969. dec. 14.) A föltételes datálásnál azonban érdekesebb az elutasítás: „Jól érzi [...] a felfedező: a vers egész problémája nem illeszkedik az 1933-as év nagy versei, A város peremén, az Óda, az Elégia szomszédságába. A József Attila költészetét szeretők előtt is joggal vetődik fel a kérdés: miért foglalkozott a költő ezzel a hamis, már akkor is idejétmúlt mítosszal? [...] és hogyan illeszkedik ez a vers az életművébe?” Az időrend kérdésével így az új kritikai kiadásra készülő Stoll Béla, a modern magyar textológia alighanem legnagyobb alakja is szembesült. 1983-ban, előlegként a kritikai eredményeiből, József Attila minden verse és versfordítása címmel közreadott egy úgynevezett népszerű összest. Ekkor A csodaszarvas t 1933 júliusára datálta, de az időponthoz szögletes zárójelben kérdőjelet tett. A jelölés magyarázatát egy rövid, kötetvégi jegyzetben így adta meg: „A keletkezés időpontját sok esetben csak körülbelül tudtuk megadni, a különösen bizonytalan dátum után kérdőjelet tettünk.”(607.) Azaz a megjelenés időpontjára alapozott datálást ő is „különösen bizonytalannak” ítélte, csak jobb híján, provizórikusan fogadta el. A következő évben, 1984-ben megjelent kritikai kiadás (a máig legjobb edíció József Attila verseiből!) ugyanezt a tanácstalanságot tükrözte: a verset Stoll 1933 nyarára datálta, de maga sem volt elégedett ezzel a meghatározással.
